Mit tegyek ha félek mindentől? Gyógyszeres kezelés?

3-4 éve alakult ki nálam IBS, amitől már otthonról sem mertem elmenni. Pszichiáterhez fordultam, írt fel Rivotrilt és Sertadepit. Szóval nyugtatót és antidepresszánst. Szedtem is kb 2 évig, jól voltam, a családom viszont nem örült, hogy ilyen fiatalon ilyen erős gyógyszereket szedek. Mindenki azt mondta a környezetemben, hogy tegyem le. A pszichiáterhez nem jártam, azt mondta nem kell, csak receptért mentem amikor elfogyott, de kb. fél évi adagot írt fel mindig.

Gondoltam hallgatok a családra, ismerősökre, megpróbáltam teljesen abbahagyni, de előjöttek az elvonási tünetek, remegés. Szóval tovább szedtem, csak már nem mindennap, aztán csak akkor vettem be ha nagyon izgultam/féltem... szép lassan abbahagytam. Persze teljesen sosem gyógyultam talán meg, de nagyon sokat segített.

Azóta sok szívfájdalom ért, csúnya szakítások, drámai újrakezdések, majd megint elhagytak. Többször. (Ugyanaz az ember) A régi barátaim elfordultak tőlem, a baráti társaságban a vezéregyéniség nem kedvelt, így a többiek sem beszélnek már velem. (Nem foglalkozok velük, lettek új barátaim!) Emellett az egyetem hatalmas stressz volt az első évben. Nem tudom ezek közrejátszanak-e. Ezen kívül mindent túlreagálok, ha már valakinek le kell mondanom a találkozást, vagy amit megbeszéltünk, vagy csak mást gondolok, félek elmondani, hogy mit fog szólni. Megutál, mit fog rólam gondolni... Pedig régen mindig elmertem mondani a gondolatom, véleményem.

Most megint ugyanott tartok, mint pár éve, mikor nem mertem sehova menni és félek mindentől. Talán már rosszabb is, mert nem csak a hasmenéstől félek, de már vezetni sem merek, parkolni meg főleg nem. Ha más mellett ülök az autóban akkor is félek, mindig arra gondolok, hogy baleset lesz, elromlik az autó. Ha elmegyek otthonról, mindig attól félek, hogy kigyullad a ház, vagy valami történik... De egyébként teljesen IBS: félek, hogy hasmenésem lesz, így fáj is a hasam és hasmenésem is lesz. Mindig. Minden stresszhelyzetnél és mindig ha elmegyek itthonról. Immodium segíteni szokott, ha megyek valahova hosszabb időre, mindig veszek be.

Lehet újra kéne kezdeni a kezelést, de nem akarok leépülni agyilag a gyógyszerektől. Mert hosszútávon nem tenne jót, sőt, azt vettem észre, hogy nem is tudok olyan jól gondolkodni, ha beszedem, már pedig nekem muszáj az egyetemen, hogy menjen. Sok célom van még, de nem siettetek semmit.

Szerintetek mihez kezdjek? Ingyenes pszichiáter van? Sajnos egyetemistaként nem igen van pénzem drága magánorvosokhoz. (Dolgozom is, szóval ha nincs más megoldás.. de másra jobban kéne a pénz)