Ilyen lehetséges?

Itt van egy érdekes megfogalmazása a pszichopátiának.

"Az az ember, aki erkölcstelen, és antiszociálisan viselkedik, valamint hiányzik belőle a szeretet képessége, vagy képtelen kialakítani belsőséges személyes kapcsolatokat, szélsőségesen egocentrikus (azaz egoista), és képtelen tanulni a még tapasztalatszerzés útján sem."

Link teszttel (angol): [link]

--

A fenti leírás alapján a szeretet képessége kizárja a pszichopátiát, így ha a szóban forgó gyermek anyját szereti, akkor már nem minősül pszichopatának, bár nem fejtetted ki rendesen, hogy mit értesz azalatt, hogy "úgy viselkedik, mint egy pszichopata".

Az érzéketlenség nem feltétlenül jelent pszichopátiát, sőt, nem is lehet egyértelműen a pszichopátia tüneteként kezelni minden esetben.

A lelki-érzelmi érzéketlenség normális embereknél a kiégés nevű jelenség tünete, amely azzal jár, hogy az illető "belefáradt" az érzelmi, lelki hatásokba, melyek érik, és már nem tud együttérző, érzelmileg nyitott lenni. Ezt az állapotot nem jó elérni, érdemes még előtte abbahagyni mindent, ami terhelő lehet, és kiereszteni a gőzt, feltöltődni. A szociális szakemberek között közismert jelenség, mert ők minden nap fokozott érzelmi helyzeteknek vannak kitéve, mert a munkájuk része az együttérzés, és megértés, a beleérzőképesség, avagy empátia.

A kiégett állapot tehát nem pszichopátia. A pszichopátiához több tényezőnek is teljesülnie kell.

Sokkal inkább tűnik nekem a szóban forgó személy élete viszontagságosnak érzelmileg, melybe belefáradt, és a szóban forgó gyermek anyjában lát megnyugvást, mentsvárat, feltehetőleg az előzőekben együtt töltött békés, "működő" időszakokra visszagondolva. Ez a fajta "gyógyír kereső" magatartás létező jelenség: olyan személyhez, időhöz, helyhez vágyik az ember, ahol, akivel, amikor jól érezte magát: biztonságban, megbecsülve, és energikusabbnak - összességében: ahol, akivel, amikor még "minden jó volt", vagy a mostani rossz helyzetnél jobb volt.

Minden ember vágyik rá (legalábbis titokban) hogy megbecsüljék, és szeressék, és támogassák. A boldogságra törekedni természetes dolog, de elengedhetetlen tiszteletben tartani a másik véleményét. Ha a kapcsolat elmúlt, már biztos, hogy nem lehet rendbe hozni, akkor tovább kel lépni. Sokaknak azért nem megy, mert ilyenkor elfelejtésre kerül a tény, hogy más is képes szeretni, és nem látják át, hogy mástól is megkaphatják a megbecsülést, és a szeretetet, nem csak attól az egy személytől.

Egy kicsit hosszúra sikeredett - remélem segítettem.