Egy ember tényleg könnyen öngyilkos lehet?

Ez nincs így, hogy aki mondogatja, az nem teszi meg. Persze, tény és való, hogy sok olyan ember mondja, aki egy percig sem gondolja komolyan, csak a figyelemfelkeltés a célje, bár ott is érdemes megnézni, hogy vajon miért mondja. Egy lelkileg egészséges ember ilyennel nem fenyegetőzik. Illetve az sem mindegy, hogy hogyan mondja. Pl. aki azt mondja, hogy megölöm magam, ha elhagysz, illetve idegből mondja, az valószínüleg nem fogja megtenni.

De sokszor éppen ez az, ami eldönti a helyzetet. Az, amikor egy ember fejében megfogalmazódik, hogy nem akar tovább élni, akkor gyakran azért mondja el valakinek, mert (ha csak tudat alatt is), de rmeéli, hogy az illető segít neki a dolgoban (nem véghezvinni, hanem vagy "visszatéríteni" az életbe, vagy megadni az utolsó lökést). És ha ilyenkor nem figyel rá senki, akkor az a szemében azt jelenti, hogy nem érdekli, hogy meg fog halni. Így megteszi.

Szerintem az öngyilkosoknak 2 típusa van.

Az egyik típus, akik igazából "normálisak", csak valami olyan dolog történik az életükben, amivel úgy érzik, hogy nem tudnak megbirkózni, 1 vagy akár több súlyosabb dolog, mint ahogy azt egy korábbi válaszoló írta magáról. Ezt a legkönnyebb kezelni, mert ha tudod valakiről, hogy érzékenyebb típus és annyi szarság történt vele mostanában, akkor elég elérni, hogy fontosnak és szükségesnek érezze magát az életben. Éreznie kell, hogy szükség van rá, akárhol, akárkinek és hogy van, akire számíthat.

A másik típus pedig a mentális betegségben szenvedők típusa. Itt is fontos a korai felismerés és az odafigyelés, mert az ilyen betegek közül sokan egy darabig tudják kontrolálni a tetteiket, de ha annyira elfajul a helyzet, akkor "elborulhat az agyuk". Ilyen esetben gyakran a leendő öngyilkoson nem látszik a kívülállóknak semmi különös, jókedvűnek tűnik, beszélget másokkal stb. De már tudja magáról, hogy valami nagyon nem oké, és pl. ha hazamegy lehet teljesen más, mint közösségben, mert ez a betegsége hatása. Ilyenkor sokszor ráfogják egy szinte jelentéktelen eseményre az öngyilkosságot (elszúrta az érettségit, szakítottak vele stb), pedig ez is egy hosszú folyamat és van hogy észre se veszi a környezete még az utolsó óráiban sem, van pedig hogy pont az utolsó órákban tűnik fel (össze-vissza beszél, nagyon zaklatott, olyan mintha hallucinációi lennének stb).

Szóval minden esetben egy-egy folyamat.

"Az öngyilkos ember általában nem dönt hirtelen. A hirtelenség abból adódhat hogy a gyenge lelki és idegrendszeri állapóban éri egy olyan lökés akár egy apró szó, egy lenéző tekintet ami átlendíti a ponton. Az okok lehetnek sokfélék de általában önértékelési gondok (véleményem szerint)."

Ez történt velem...Régóta foglalkoztatott a gondolat számtalan komoly okból kifolyólag...Készültem rá,nehéz perceimben mondogattam a barátaimnak is,akik nem igazán vettek komolyan...Sokáig azonban féltem megtenni...

Aztán egy nap egy akut stresszreakció lendített át a holtponton, amikor egyébként is gyenge idegállapotban hazaérve, bezárt szobában, egy búcsúlevél és egy üres gyógyszeres doboz társaságában találtam rá az anyámra,akivel korábban veszekedtünk...Kábán állította,hogy csak 4 tablettát vett be,de fenyegetett,hogy be fogja a többit is,hagyjam békén,őt már semmi nem érdekli...Nem tudtam mit tegyek,hívjam-e a mentőket,vagy sem,nem tudtam mennyit vehetett be,rettegtem,hogy tényleg megteszi amivel fenyegetett...Először el akartam dugni a tablettákat előle...Elkezdtem kinyomkodni őket a levelekről... 29-ig számoltam,utána már nem...Végül a sokkhatástól egyszerre feltörő több éves stressz miatt szinte teljesen önkívületi állapotba kerültem,egész testemben reszketve,levegőért kapkodva én vettem be őket helyette...Abban a pillanatban az ember nem gondolkodik...Legalábbis én képtelen voltam gondolkodni, vagy mérlegelni...

Azok az emberek,akik ezt soha nem élték át,nem értik,nem is érthetik meg...Elítélik,sokszor önzőnek és gyávának tartják azokat, akik megkísérlik az öngyilkosságot...Én is így gondoltam egész életemben,aztán minden átértékelődött bennem... És nem igaz az,hogy aki beszél róla,az nem fogja sosem megkísérelni...Nekem elég volt az a sokkhatás ami aznap hazaérve ért ahhoz,hogy képtelen legyek gondolkodni,és átlépjem a határt...Végül hozzám hívtak mentőt...

Egy túlélő.

MIlyen csicska szöveg ez már hogy az öngyilkosság menekülés a problémák elöl meg hogy önzőség.Akkor az nem önzőség hogy megeszem jó ízüen a reggelimet ahelyett hogy a kukázó emberre gondolnék és kivinném neki a felét???Nem önzőségnek hívják ha nem józan észnek.Akkor lennék önző ha egy milliárdos zsidó lennék aki sajnál 100 dollárt egy hajléktalantól.nah mindegy nyílván azért lesz vki öngyilkos mert a probléma amivel szembesült azt nemtudja megoldani már jó ideje.Ez egy lelki folyamat.Pl indulok onnan hogy jól érzem magam a bőrömben eltelik 2 hónap és vmi nem jól alakult szarul keresek sok a számla sőt még adós vagyok egy banknak is.Egyértelmü hogy kételkedem magamban hogy most mi lesz hogy oldom meg.Ez szép lassan felőröl belül és megroppanok.(persze ha nemtom megoldani)És akkor így tovább aztán öngyilkosság.Tehát akkor menekültem??? Miután 2-3 évig nemtudtam megoldani vmit ami nem rajtam múlt hogy megoldódjon és felőrölt szellemileg és kilátástalan helyzetbe sodort jó hogy öngyilkos leszek inkább mint hogy szenvedjek.Vagy hajléktalanná váljak vagy kitudja.Te meg azt mondod mekkora sz*r nemtudta megoldani és kinyírta magát biztos egy gyenge ember volt.És még önző is a g*ci.

De akár hozhatnék egy másik példát is pl a főnököd igazszágtalan veled Te nyelsz nem 1x-nem 2x mi ez ha nem menekülés???Menekülsz mert gyenge vagy?NEm nem azért nem mondod meg neki a magadét mert gyáva vagy hozzá ha nem végig futott az agyadon hogy( az igazság kimondása ellenkezi a másik fél véleményével) ez után még nagyobb szo**tás jön vagy pedig kirúgás.És inkább ku**olsz.

Amúgy szerintem ember függő szokták mondani hajlama volt az öngyilkosságra (genetikailag).Tehát pl Én nyílván nem leszek öngyilkos csak azért mert elhagyott a barátnőm de van aki megteszi.Sőt biztosra veszem volt nem 1 nem 2 tini aki csak azért lett öngyilkos mert pl az iskolában kinézték a többiek közül csúfolták stb.Érzékeny ennyi.És ha pl úgy érzi hogy a végletekig nem vele van a gond még is bántják előfordulhat hogy egy szomorú nap kinyírja magát ha ennyire bántja.szégyen érzete van stb.elég szomorú.