Teljesen el vagyok kenődve már évek óta, értelmes ember vagyok pszichológiával foglalkozom, mégis öngyilkos akarok lenni?

Nehogy már öngyilkos legyél!!! Vegyél egy kutyát vagy cicát mindegy amit most szerethetsz, sportolj valamit. Még csak 21 éves vagy bármibe belefoghatsz hidd el. Az én életem tényleg nyomorult soha nincs egy fillérem se a béka kakkantója alatt vagyok anyagilag. Munkahelyemről elküldtek és van egy kisgyerekem akinek nem sok mindent tudok adni DE bízom benne, hogy lesz majd jobb is hidd el mindenki életében van lent és fent. Pedig én lehet nagyobb xarban vagyok mint te nincs fűtésünk se mert kikapcsolták még tavasszal, igaz a héten kifizettük az utólsó pénzünk is hogy visszakössék de csak a jövő héten teszik meg. Hacsak bent ülsz a szobában nem lesz barátod és igen vannak csalódások amiket meg kell élni ahoz hogy tovább lépjünk az életben ettől lesz valaki felnőtt. Ne félj a csalódástól legyél mindíg nagyon bátor és nézz szembe vele. Nagyon fiatal vagy még hidd el nem véletlenül mondják azt, hogy előtted az élet.

Ja, és pozitív gondolkodás mert muszály.

Én is hasonló helyzetben vagyok, u.ennyi idős vagyok csak fiú, és tanulok. Nekem a helyzetem annyival van "megspékelve", hogy szinte minden nap 8-20ig van valami dolgom, és néha még késő estig kell tanulnom (a hétvégék "egyéb ok" miatt nem jönnek szóba). Örülök, ha 2 hetente egyszer el tudok menni pár órára. Azt nem is mondom, hogy ebbe barátnő sehogy se férne bele (előző kapcsolatom is emiatt úszott el).

Mellesleg mindig van valami, amin "stresszelni" kell, így már nem is tudom mikor tudtam normálisan kialudni magam. És még nem is látom a fényt az alagút végén, mert esély sincs arra, hogy éveken belül bármi is változna. Arról nem is beszélve, hogy így utólag visszatekintve, az elmúlt 6 évben sok aprósággal többet vesződtem, mint kellett volna, így gyakorlatilag "elment" mellettem az élet.

Ezeket azért írom le, hogy lásd, vannak emberek még a tiédnél sz*rabb helyzetben is.

Amúgy a te problémáid azonnal megoldódnak, ahogy találsz valakit, szóval erre kellene "fókuszálnod". Sokan bedepiznek, mert egyedül vannak, de nyugi előbb-utóbb úgyis akad valaki a horogra. Neked legalább esélyed van rá.

legyél a lelki társam! :)

én is voltam így egy-két éve. bár én a pszichológiához semmit sem szagolok, de szerintem depis vagy. de öngyilkosságon gondolkodni ennyi idősen még hülyeség. gondolj bele, mennyi mindenről maradsz le az életben. mennyi tapasztalattól esel el, hogyha véget vetnél az életednek, és mennyi jó dologtól fosztanád meg magad. mindenki a padlón van olykor, bevallom én is voltam így, és azon töprengtem, mivel legrosszabb esetben megölöm magam, miért nem próbálhatnék ki olyan dolgokat, amit eddig társadalmi, vagy valami féle morális okokból kifolyólag nem tettem meg. vettem egy gramm füvet, és elszívtam egyedül. faszán elgondolkodtam tőle jódarabig, aztán behánytam a túl sok töprengéstől. haverommal szövetkeztünk annak érdekében, hogy tudjunk füvet szerezni, és ez a szövetség megváltoztatta az egész életemet. jó barátok lettünk és még több barátot szereztünk. az én életemben nem volt olyan, hogy nyaranta elmentem volna valahova a haverokkal, de most nyáron ez is bekövetkezett. az elmúlt 1 évemben többet tapasztaltam, mint előtte. és az életvitelem-életmódom is megváltozott.

nem azt mondom, hogy kezd el te is füvezni, vagy hasonló, de ha már úgyis meg akarsz halni, akkor tökmind1, hogy előtte kipróbálod-e vagy sem. de most figyelmeztetlek téged, hogy néhány joint után szerintem már nem lessz kedved meghalni :D. szóval ha komolyan öngyilkos akarsz lenni, és nem akarod, hogy lebeszéljenek róla, akkor semmiképp se próbáld ki a füves cigit.

Gondolom, sok olvasó azt modja, hogy ez egy beeg füves, ennek a válaszával nem kell foglalkozni, de mielőtt teljesen leírnátok , had meséljek el egy történetet!

a story így szól:

volt egy haverom, és mindig mondta, hogy ilyen szar az élete- olyan szar az élete, és mindig mondta, hogy meg fogja ölni magát. jó barátommal aggódtunk érte, mert ez a hülye akkor megtette volna. de kitaláltuk a megoldást, mikor belőtte magát valami bikaerős nyugtatóval és bealtatózott még mellé. (akkor derült ki, hogy 2szer próbálkozott már hasonlóval.) mondtam jó barátnak, hogy én nem hagyom, hogy a lelkemen száradjon a halála, az biztos nagyon tetszene neki!

Megoldásunk: épp egy jó nagy jointot szívtunk el jó baráttal, mikor szóba került haver öngyilkossági kísérletei. rájöttünk, hogyha módszeresen rászoktatjuk a fűre, akkor majdhogynem biztos , hogy nem öli meg magát.

eleinte csak meglátogattuk kis ajándék pakkokkal és jól beszívtunk vele párszor, majd ő is be szált pénzel is a cuccba. egyszer csak mikor már napi szinten szívtunk valamiért újra elkezdett fenyegetőzni az öngyilkos jelölt haver, a szokásossal. mondtam neki, hogy hajrá. hát azóta még mindig életben van, lett kocsija, baráttője, és ugyanúgy tép tovább :D de már nem akar meghalni.

:D ennyi lenne a törtténet, remélem tanulságos volt.

:D

Az indiai gyógymódokról hallottál? vagy a vallásukról? az a lényege, hogy ők vagy 70 féle betegségre használják a kendert. elsősorban depresszióra és lelki bajokra, d kitűnő például a fájdalomcsillapításra is, ezért is let illegális, de ez másik sztori.

:D

ja és még valami, társasághiány nem jó! átaludni a napot nem túl jó. ha álomvilágban élsz , mert csak álmaidban érzed jól magad. ez veszélyes lehet, mert minél kevesebb élsz, annál inkább elszakadsz a valóságtól, és arra eszmélsz fel, hogy régi önmagad szinte a semmivé lett és mintha már semmi sem maradt volna az egykori örömökből.

keress új dolgokat, új örömöket, és mindig gondolj arra, hogy a halálnál minden jobb lehet, de arra is gondolhatsz, hogy ami ne öl meg, az csak megerősít, meg ilyesmik.

tudom, elég szedett-vedettre sikerült a monológom, de remélem segítettem, vagy legalább is sikerült valamiféle lelket öntenem belég. ha gondolod msn-re felvehetsz, úgyis unom magam mostanában, és dumálhatnánk vagy valami ilyesmi, ha volna hozzá kedved.