Van itt olyan aki disszociatív személyiségzavarban szenved és mesélne pár élményt?

Szia, ezt a koznyelvben "sizofren"-nek csufolajk sajnos, ami eleg idegesito tud lenni. Nagyon ritka eza psziches betegseg, szoval nem hiszem hogy a gyakorin talalni fogsz ilyet :) De nagyon sok film van ilyen betegekrol, en peldaul a "psycho" c. filmet tudnam ajanlani, esetleg magat a sorozatot "Bates Motel". :) De ha rakeresel hogy skizofrenekrol filmek, eleg sokat kifog dobni :)

Es igen persze mindenkinek van tobb szemelyisege, csak az ilyen betegeknek aza problema hogy ok elfelejtik mi tortenik az alatt amikor masok lesznek :) szoval ezt ugy kepzeld el hogyha mondjuk neked az ideges "ened" lenne a "skizofren" ened akkor te nem emlekeznel ra hogyha ideges lennel. Na szoval kb ilyen:DD

De amugy az orvos tudomany se tud nagyon sokat errol az agyi betegsegrol, es sokan ezert fogtak a "skizofren"-ra ezta betegseget mert a skizofrennek durva hangulat, es szemelyiseg ingadozasai vannak, de ez persze meg nem jelenti hogy tobb szemelyisegu.

Nos. A leírásban feltett kérdésedre a válasz, nem. Nem törvényszerű, hogy minden DID betegnek agresszív személyisége lenne. Sőt. Az sem egyértelmű, hogy a személyiségek merőben különböznének. Lehetséges egymástól merőben eltérő, valamint enyhébb és erősebb átfedésekkel párosuló személyiségek. Az utóbbi a gyakoribb a mindennapokban. Bár ez a betegség ebben a formában a társadalom kevesebb mint 3-4%-át érinti valósan. A Széttörve c. film (ha jól emlékszem 29) rendkívül sok különböző személyiséget ábrázol egy emberben. Ilyenre bizonyítottan, orvosilag alátámasztva nem volt még példa a történelemben. Ha jól emlékszem a legtöbb bizonyított és diagnosztizált személyiség az 6 volt egy páciensben de ez nem biztos. Az esetek többségében 2 illetve 3 személyiség tér el melyek közt kettőben átfedés van. A fő kérdésedre érdemben nehéz válaszolni hisz azok akik bizonyítottan DID-ben szenvednek, álltalában korlátozva vannak és kontroll alatt tartva. Nem sok eset fordult még elő amikor a gyógyszerek teljes bizonyossággal tudták volna elnyomni a különböző személyiségeket, maximum a gyakoriságuk volt redukálható. Így inkább olyanok válaszaira számíts akiknek a baráti körében, családjában volt példa, de mint ahogy azt említettem ez roppant ritka. Sőt. Olyannyira, hogy több példa is alátámasztja más mentális zavarral küzdő betegek DID-re való félrediagnosztizálását. Továbbá aki olyan mértékben szenved ettől, hogy elmesélhesse élményeit ezzel kapcsolatban amikre te kíváncsi vagy, azért is lehetetlen, mert ezen betegek jó eséllyel nem tudják magukról.

Az ilyen emberek tanulmányozása, kutatása, roppant érdekes. De a valóságban ez nem annyira "szuper" mint, ahogy a filmekben beállítják. Ez annál egy sokkal nyomasztóbb és szomorúbb dolog. Hasonló jelenségekkel találkozhatsz ideggondozókban, pszichiátriákon. Az interneten több cikk és blog található a témában, akár testközelibb élménybeszámolók is.

Remélem segítettem.

Az utolsó válaszra azért írnék egy megjegyzést. A Széttörve c. filmben a férfinak 23 személyisége volt, és megjelent a 24. is. Maga a sztori pedig egy valós történeten alapul. Pontosabban egy írónak a könyvén, ami viszont tényleg egy valós történet alapján készült.

"Daniel Keyes, amerikai író két kötetet (Szép álmokat Billy!, Billy Milligan háborúi) is szentelt a témának, amelyek alapját egy igaz történet szolgáltatta, mégpedig azé a Billy Milligané, aki 1977-ben Ohioban rabolt el és erőszakolt meg három fiatal nőt, úgy, hogy valójában huszonnégy különböző korú és jellemű ember élt benne."

[link]

Egy kis angoltudással el lehet olvasni a 24 személyiség rövid leírásait.

[link]

5. vagyok:

Igen, ebben igazad van. De akkor én is tennék egy kis kiegészítést, talán akkor ki tudunk egyezni egy középútban. A szóban forgó személy volt az első olyan ember akinél diagnosztizálták és felállították ezt a jelenséget. Az akkori pszichiátriai szakértelem híján nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban erről volt akkor szó, de valóban őt tartják számon elsőként ilyen radikálisan. Mivel ő tőle származtatják nagyon sokan ezt az irányt, érdemben sajnos nem alátámasztható hány szemilyisége is volt pontosan, milyen átfedésekkel.

Bár igaznak igaz. A filmek helyenként sokat torzíthatnak. Mindenesetre helytálló a kiegészítésed, köszönöm, hogy felhívtad erre a figyelmet!

Ajánlanám neked a Split helyett, amiben az utolsó pontig széttorzították a betegséget, és egyáltalán nem adtak valós képet a betegségről.

Szóval azok helyett:

Frankie & Alice (Halle Berry főszereplésével, ott megfigyelhetsz egy valódi DID beteget, online, szinkronnal elérhető)

Valamint a Fekete hattyút, amit talán nem kell bemutatnom, hiszen Natalie Portman el is vitte vele a 2011-es legjobb női főszereplő Oscar-díjat. Ott is DID-t figyelhetsz meg, de ott nincs ráfektetve a hangsúly, nincs kimondva, hogy mi a baja a nőnek, a nézőre van rábízva. Abban a filmben láthatsz pszichózist, bulimiát, DID-t, szorongást, rengeteg mindent.

Mindkettőt ajánlom, és a Split filmet felejtsd el olyan szempontból, hogy abból akarod levonni a DID-s betegekre vonatkozó megállapításaidat, mert olyan nem létezik, ami abban a filmben volt.

#8 épp csak belenéztem amit írtál, a Fekete Hattyú skizofréniáról szól. Egyáltalán, semmilyen szinten nem jelenik meg benne a DID...

A skizofrénia jelentése (tudathasadás, hasadásos elmezavar) nem arra utal, hogy az egyén több személyiségre hasad! Sokkal inkább a racionalitástól, logikus gondolkodástól való elszakadásra.

A skizofrének gyakran (és esetenként paranoid) téveszméket kreálnak (pl. "én vagyok jézus" "én vagyok hitler reinkarnációja" stb. esetleg azt képzelik valaki szórakozik velük, meg akarja őket ölni ezért agresszívan viselkednek. Ezeket a tévképzeteket hallucinációk súlyosbíthatják.)

Gyakran rosszul érzékelik a valóságot ezért a beszédük logikátlan, a kifejezett érzelmeik nem illenek a szituációhoz vagy ahhoz amit mondanak. Sok esetben azt képzelik, hogy ők maguk különleges képességgel vannak felruházva.

Autditív és vizuális hallucinációkkal küzdenek, amelyek gyarkan ijesztőek. Az állandó stressz, amit ez által átélnek skizofréniás rohamhoz vezethet, a beteg személy önkívületi állapotba kerül, agresszívan, támadóan viselkedhet, súlyos esetben a hallucinációk gyilkosságra buzdíthatják.

A betegség gyógyszerrel és pszichoterápiával tünetmentesíthető. Meggyógyulni nem lehet belőle, de gyógyszerekkel együtt elérhető egy tünetmentes állapot és teljes életet élhetnek. Ezt azonban nehezíti, hogy a skizofréneknek nincs betegségtudata és gyakran attól rettegnek, hogy a gyógyszerekkel meg akarják őket mérgezni vagy el akarják venni a különleges képességeiket. Ezért is fontos a gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia.

Magyarországon tudtommal nem diagnosztizálnak sem többszörös személyiségzavart sem disszociatív személyiségzavart, nincs ilyen a DSM-ben. (kérlek javítsatok ki, ha ez nem így van) A legtöbb orvos nem is hisz a betegségben, olyannyira ritka és olyannyira nehezen diagnosztizálható. Inkább valamilyen szorongásos zavar velejárójaként, védekező mechanizmusaként tartják számon.

Az igazság az, hogy nagyon sok pszichés (és főként szorongásos) betegségnél jelennek meg a disszociatív fázisok! A disszociatív fázis egy olyan védekező mechanizmus, ami az emlékezetben és memóriában okoz zavart. A leggyakoribb típusa a deperszonailázió, amikor stressz hatására úgy érezzük, mintha nem önmagunk lennénk, hanem kíülről figyelnénk az eseményeket. pl. egy gyereket felelni hív a tanár. A gyerek nem tanult, fél, hogy leég az osztály előtt. Amikor kimegy a táblához úgy érzi, mintha ő nem ő lenne, mintha felülről látna az eseményeket és nem is ő kapná meg az egyest, nem ő felelne a táblánál. Később, amikor "visszatalál magához" esetleg nem is emlékszik a felelésre.

A másik nagyon gyakori a disszociatív amnézia, amikor személyek, helyszínek vagy eseménysorozatokat teljesen elfelejtünk. Ez főleg valamiylen traumatizáló esemény hatására történik, pl. valakit megerőszakolnak és utána nem emlékszik semmire, ami az erőszakhoz köthető. Hogy még véletlenül se tudja felidézni az eseményt. Még ha sejt is valamit, ami rossz érzéssel fogja el, akkor sem tud rá visszaemlékezni, blokkolva van. (ahhoz hasonló érzés, mint amikor dolgozatírás közben nem jut eszünkbe egy szó)

Nagyon ritán és hangsúlyozom elvileg! ha valaki elviselhetetlen tesi vagy lelki fájdalmat él át benneragadhat ebben az állapotban. Ebben az esetben beszélhetünk disszociatív személyiségzavarról. Ha ez fiatal korban történik, akkor a disszociatív fázisban lévő személy elkezd fejlődni, mint egy külön személyiség a másik fél viszont megreked és csak néha talál vissza önmagához. És bevallom én kb. ideáig tudom ezt elképzelni, átérezni. Azt már nem, hogyan lehetséges, hogy 20-30 személyisége legyen valakinek. Ennyi személyiséget nem lehet "használni", személyiséggé fejleszteni. Én úgy tudom ezt elképzelni, hogy vannak személyiség nélküli állapotok, amikor egyetlen kifejlődött vagy fejlődésben lévő személyiség sincs használatban, de a passzív tudatban lévő a tapasztalatokból megtanult magatartásformákkal képes elnavigálni egészen addig, amíg egy kevesebb stresszel járó helyzetbe nem kerülve előjöhet egy kifejlődött személyisége.