Mi a bajom? Depressziós lennék? Mi segíthetne?

17 éves lány vagyok, májusba fogok érettségizni, és nem megy a legjobban a tanulás, mindig eltereli valami a figyelmem, nem tudok tanulni rendesen, pedig amúgy ha belefektetném az energiát tuti menne..Egyre többet lógok a suliból, mert nincs kedvem bemenni, meg van hogy azért mert nem tanultam (persze igazolást mindig szerzek valahogy) Kb. 1 éve szakítottunk a barátommal (első szerelem) azóta nem vagyok teljesen oké...már eltelt egy év, de még mindig van bennem egy űr, amit nemtud pótolni senki és semmi.Azóta már a második párkapcsolatomnál tartok, de senki se ér fel hozzá. Az érzelmeimet nemtudom kimutatni, mióta ő elhagyott...nem megy egyszerűen, inkább flegmázok, elviccelődöm a dolgokat. Társoságba alapból vidám vagyok sőt én szoktam a leghangosabban nevetni én vagyok a lge bulizósabb, de itthon nagyon sokszor sírok. Sokszor nem is tudom hogy miért egyszerűen csak azt érzem egyedül vagyok, hogy nincs számomra semmi már itt a lakóhelyemen. A szüleimmel jó a kapcsolatom, nagyon szeretnem, én is őket, de mostanában egyszerűen nem tudom elviselni ők. Ha kedvesen szólnak hozzám, ha nem, flegmázok és bunkó vagyok...nem is szólok hozzájuk legtöbbször...csak a szobámba ülök, filmezek, meg zenét hallgatok. Egyre többet cigizem. Nagyon sokszor nagyon fáradt vagyok, és elég sokat eszek, vagy őont hogy nem kívánok semmit egész nap.. De ha a barátaimmal vagyok meg suliba, és nem gondolkozom, akkkor meg alapból tök jó kedvem van, nevetek mindenen és pozitivan gondolkozok. Nagyon szeretem a barátaim és ők is engem, és számíthatok rájuk, de valami bennem néha mégis aztmondja hogy egyedül vagyok és nem számíthatok senkire. És egyedül, pár helyzetben (pl. részegen) előjön ez a "másik énem" amit nem szeretek...néha annyira fáj már valami belül, hogy fizikailag rosszul vagyok.. nagyon stresszes vagyok, ideges és nemtudom mi segíthetne.. Csak elakarok tűnni, és új életet kezdeni.. Mi van velem?