Nem tudom elengedni magamtól a bántó, főleg igazságtalan megjegyzéseket. Párom mindig mondja, hogy ne törődj vele. , de hogy kell ezt csinálni?

Utolsó válaszoló, nagyon igaz , amit írsz...aki általában bántani szokott, az magával nincs megelégedve. Nem vagyok sértődékeny egyáltalán, és az emberek többsége szeret. Valószínű, még mindig erős bennem a megfelelési kényszer, pedig már sokat változtattam tudatosan ezen.

Jártam én is pszichológushoz, aki nagyon sokat segített. Tanácsokkal és gyógyszerekkel egyaránt. Sikerült is elég jól kezelnem a helyzetet, a gyógyszereket is elhagytam. Sajnos együtt kell élnem az anyósommal, aki energiavámpírként hatott rám. Teljesen leszívta az energiámat, mindig fáradt, ideges, migrénes voltam. Mindezt puszta szeretetből tette, teljesen rám telepedett, megfojtott a szeretetével. Ő tényleg nem akart rosszat, csak nem volt egy perc nyugalmunk , magán életünk tőle. Azóta már sikerült lerázni magamról, már amennyire lehet azzal, akivel együtt kell élned. Most már az alcheimer beteg édesanyámat is magunkhoz kellett venni, mert kiszámíthatalan a viselkedése. Az agyam teljesen leterhelt, de csak gyenge szorongás oldót szedhetek, mert különben nem tudom ellátni a beteget. Az anyósom nehezen fogadja el a helyzetet, hogy le kellett válnia a gazdatestről, akinek eddig a vérét szívta, azóta lassan kezd ellenem fordulni, pedig mindenben segítem, de ez sem elég neki. Beszólogat, ahol csak lehet. A párom erre mondja, hogy ne törődj vele...Nincs erőm tudatossággal kezelni a problémát. Egyetlen kiutat látok, hogy demens anyukámat talán egy év múlva otthonba tudjuk elhelyezni...de szerintem én előbb fogok kiakadni.