Ezek a pánikroham jelei? Nem tudom mi lehet ez.16/L

Most amikor elkezdődött a nyári szünet akkor indult el nálam ez az egész. Az első ilyen akkor volt amikor hazamentem edzésről és leültem az ágyamra. Aztán úgy éreztem hirtelen hogy mindjárt rosszul leszek. Félek!Ekkor éreztem hogy nagyon erősen elkezdett görcsölni a hasam. Pedig edzésen semmi nem történt. Nem rúgták meg és nem is ütötték meg. Kéttségbeestem és mégjobban elkezdett fájni.Olyan volt mintha összeszűkült volna a gyomrom mert beidegeltem magam. Aztán ki akartam menni a konyhába gyógyszerért és akkor elkezdtem zokogni hogy múljon már el végre mert annyira görcsölt hogy azt hittem összeesek. A gyógyszer segített szerencsére. Ezután az utcán tört rám a görcs.Mert anyukám mérges volt és nekem magyarázta és én közben éreztem hogy megint kezd görcsbe állni a gyomrom. Félúton megálltunk és leültem pihenni. De ahogy mentünk egyre jobban féltem és megint bepánikoltam. Amikor hazaértem hasmenésem lett és utána azonnal gyógyszert vettem be. De anyukám mesélte hogy van egy ismerőse és neki is a gyomrára megy minden idegesség és stressz. De engem ez nem nyugtat meg. Utána lassan elérkezett az edzőtábor ideje amit nagyon vártam. Mindenképpen elakartam menni. El is mentem. Semmi baj nem volt. Lezajlott a napi 3 edzés. Így volt a második napon is de az utolsó edzés végén rámjött a pánik.: Mi lesz ha rosszul leszek?,Félek hogy hányni fogok. , Kezd fájni a hasam. Az járt a fejemben hogy nem vagyok rá képes. Semmire nem vagyok képes. Elhitettem magammal hogy nem fog menni.Ráadásul tök egyedül éreztem magam meg ez volt az első táborom. És kitört belőlem a zokogás. Aztán odajött az edzőm és próbált megnyugtatni és rámordított hogy Nincs Pánik!!!

Ettől megnyugodtam. Meg az egyik felnőtt társam mesélte hogy neki is voltak ilyen pánikrohamai. Azt mondta hogy biztos csak stresszeltem a tábor miatt. De nincs miért aggódnom mert mindig jártam edzésekre és látszik hogy keményen csinálom. Tábor után itthon egyik éjszaka elkezdtem remegni.Aztán megint ez a hasfájós sztori...

Mostanában minden összejött. Iskolát kellett váltanom meg költözünk is októberben meg mamám is rosszul van.

Próbáltam elmagyarázni otthon de nem értették meg. Hiába mondtam. Nem vesznek komolyan. Nem tudom mit csináljak? Hogy nyugtassam meg magam? Segítségre van szükségem.