Milyen személyiségzavar lehet ez?

Az egyik volt barátomon gondolkodtam sokat, mert egyértelműen van valamilyen zavara, de nem tudom, hogy mi.

Ott kezdődik a dolog, hogy kb két külön világ voltunk, nem sokban hasonlítottunk, nem is nagyon értettem az elején az egészet. Igazi lebilincselő figura, olyan típus, aki mindenkit képes megnevettetni, bemegy egy szobába, és 20 perc múlva minimum 3 havert képes ott találni.

Az elején kábé előadta, hogy én vagyok a világ legjobb arca, milyen vicces vagyok, mennyire jól látok dolgokat, stb. Én pedig azért tudom, hogy ez nem így van, pláne ha egy olyan emberhez hasonlítunk, mint ő. Állandóan kereste a társaságom, nekem kicsit taszító is volt ez a nyomulás, mert kicsit tartottam is tőle, éreztem rajta, hogy azért sok benne a rosszindulat, nem nagyon akartam kiadni magam túlzottan neki, de imponáló is volt, hogy egy ilyen személyiség oda volt értem, mindig jó kedvre tudott deríteni, jó érzés volt egy ilyen emberrel tölteni az időmet.

Állandóan kereste a társaságom, volt, hogy napi 30 hívást kaptam tőle a vége felé, amit én személy szerint már nehezen toleráltam. Nem volt nála tényleg tabu, mindent kb kiadott egyből, és ezt el is várta a másiktól, néha kicsit erőszakosabban is, konkrétan rákérdezett dolgokra, direkt olyan irányba terelte a szót.

Rendszeresen játszott ilyeneket el másokkal is, olyan fél-1 évente mindig volt egy csere, legyen az akár szerelem vagy csak barátság. Mindig kiszipolyozta a másikat, a segítségét kérte mindenben, cserébe a másik életét is meg akarta változtatni és teljesen rátelepedett a másikra. (De csak akkor, ha valaki csak 1-2 dologban volt jobb nála, ha úgy érezte, hogy a másik esetleg túl jó valamiben, akkor nagyképűnek titulálta azokat az embereket, ha kérés nélkül adtak neki tanácsot is lapátra tette az embereket). Aztán általában fél év után ráunt a másikra, elkezdett más irányba szaglászni, majd ha a másik embernek volt egy olyan elszólása soha többé nem kereste, ignorálta minden megkeresést… amíg esetleg nem kellett neki valami újra. Mindig visszatalált valahogy, hacsak nem volt erre vevő a másik fél.

Minimális semmiségeken képes volt kiakadni és ezért kapcsolatokat eldobni. Egyébként mindig kellett, hogy valaki az egoját fényezze, amit részben azzal is ért el, hogy másokat degradált le, hogy saját maga jobb színben tűnjön fel, de alapból Facebook függő volt, állandóan mindent megosztott, azt nézte ki mennyi likeot kapott, stb.

Első látásra elítélt és megutált embereket, aztán később, ha valami kellett, akkor valahogy rájött később, hogy nem is rossz arcok az emberek, velük is összehaverkodott mindenféle bűntudat nélkül, hogy miket is mondott azok ellen az emberek ellen.

Egyébként nagyon manipulatív és egoista személyiség, aki könnyen el tudja hitetni az emberrel, hogy érdekli a másik, talán még saját maga is elhiszi, de ez valójában nincs így. Bosszúálló alkat, hirtelen haragú, anyagias, és abban a hitben él, hogy neki minden kijár, ő mindent megérdemel. Élvezi ha másokon élcelődhet, ha valakivel rossz kapcsolatban van, akkor mindenfélét elterjeszt róla, mindenkinek a tudtára adja, hogy xy ugyan milyen, és mivel olyan lebilincselő a személyisége az emberek általában hisznek is neki. Ettől függetlenül, ha az érdeke úgy kívánja bárkinek képes benyalni.

Úgy általánosságban azt lehet elmondani róla, hogy mindig minél szebbenk, okosabbnak, jobbnak, erősebbnek akart feltűnni, pláne olyan emberek szemében, akiket utált, és csak akkor adott ki magából személyesebb, rossz információkat, ha valakinek el akarta nyerni a szimpátiáját. Ha már rosszban van valakivel, és néhány rossz eseményt nem tud kendőzni, akkor azt is úgy adja elő, mintha semmi nem az ő hibája lenne, a világ legegyszerűbb dolga, mennyiképpen tudja azt megoldani, majd odaszurkál a másiknak...

Szóval erre ki mit mond?