Ez már nem egészséges? Ez személyiségzavar?

Szóval elég zárkózott vagyok és úgy érzem az a legjobb ha elkerülök minden társaságot, van úgy hogy ha ismerős is a társaság akkor is, nem mondom hogy ez nekem így jó. A másik meg az is szokott lenni, hogy ismerősnek nem is köszönök, mondjuk azt hozzáteszem az ismerősők se szoktak mindig köszöni, én meg akkor úgy vagyok vele akkor minek is. Nem is merek túlságosan ismerkedni, nem tetszene ha úgy ismernének meg, hogy én egy csendes ember vagyok, mármint az a túlságosan csöndes, nem is tudok igazán huzamosan ideig beszélgetni. Betegesen zárkózott vagyok, társaságba is esetlen vagyok. Nem tudom ebből sose fogok kijönni? fogadjam el, hogy így elbasztam az életem?