Hogyan tudnám leküzdeni a fóbiámat?

16 éves lány vagyok, és már egészen kicsi korom óta félek a temetőben. Mikor ott vagyok, egy hatalmas félelem lesz úrrá rajtam, és szinte sokkos állapotba kerülök. De ennél is rosszabb az utána következő időszak. Megjegyzem a sírok formáját, és ha valami hasonlít rá, az félelmet kelt. Emellett gyakran megmaradnak bennem a halottak nevei, és kényszeres gondolatokként előjönnek, ami miatt folyton rettegésben vagyok. Különösen akkor jelentkeznek ezek a félelmek, mikor egyedül vagyok, pl. itthon. Ilyenkor félek egyedül itthon maradni, és az is előfordul, hogy úgy is félek, ha a szüleim itthon vannak, és át kell kísérniük egyik helyiségből a másikba, és aludni sem merek egyedül.

Emellett nemcsak a temető ijeszt meg, hanem minden halállal kapcsolatos dolog. Ha meghal valaki, akkor is előjön a félelmem. Még abban az esetben is, ha idegenről van szó. Nemrég például elütött egy lányt a hév, és belehalt. Nem voltam ott mikor történt, és nem is ismertem, mégis félni kezdtem.

Most különösen nehéz helyzetben vagyok, mert pár napja elvesztettem a nagymamámat. Ennyire hozzám közel álló ember még sosem halt meg, és jobban félek mint valaha. Még ha a nevére gondolok, az is félelmet kelt, és gyakran félek attól is, hogy hallucinálni fogok, és megjelenik előttem. Emiatt most folyton kísérgetni kell megint egyik helyiségből a másikba, és anyukámnak velem egy szobában kell aludnia.

Egy temető látogatást vagy halálhírt hónapokig tart kihevernem, és most, hogy ráadásul egy hozzám közel álló ember halt meg, szerintem még tovább fog tartani a félelmem. Temetőbe már hosszú ideje nem járok, ami sokat segített az utóbbi időben, viszont halálhírek hallatán, különösen most a nagymamám halála miatt teljesen visszaestem a fóbiámba.

Járok pszichológushoz emiatt, de nem sokat segít. Járt valaki hasonló cipőben? Mit tudnék tenni, hogy ne féljek ennyire?

Válaszaitokat előre is nagyon köszönöm!