Létezik-e időtől való félelem?

Persze, hidd el, ez a gondolat sok embernek megfogan a fejébe, csak sokan nem merjük kimondani. Ha előjön, hessegesd el..Gondolj arra, hogy nagyon hosszú és talán szép is az élet...ne hagyd, hogy ez az agyrém befészkelje magát a fejedbe! Ha egyszer megszületünk, nyilván egyszer meg is halunk, de te ettől még nagyon messze vagy! Na és ha még semmittevéssel is mennek el azok az órák? Hát hadd menjenek...nem haszontalanul töltöd. Azok nem meddő órák, hanem percek, melyek az élet ajándékai, melyeket egészségesen töltesz el...nyugalomban...és írtad, hogy barátod is van. Tehát te este úgy fekhetsz le, hogy tudod, van neked valaki, aki szeret és bármikor megölel.

Hát igen, ha válnak a szülők, nagy stressz, én is így jártam, de hidd el, sokan kívánnák azt, hogy bár ne kéne nézni nap mint nap a veszekedéseket. Nagyon megviseli az embert tudom, lehet ez is hozzájárult ahhoz, hogy elkezdtél ettől a gondolattól tartani.

De nem fog örökre a fejedben maradni, mert majd rájössz, hogy messze nem ér annyit az a gondolat, hogy egyáltalán komolyan vegyed.