Beteg vagyok, vagy lehet később valami ami kialakul?

Már tettem fel kérdést, de most példával szeretném szemléltetni.

Anyámnak van betegsége és 1 évig hetente 1x láttam, mert pszichiátrián kikészítették gyógyszerekkel meg ilyesmi. Alig tudott beszélni, a családomból mindenki meg volt döbbenve és alig bírták felfogni. Az egészből...én elhittem, hogy rossz meg minden, de nem bírtam átérezni és nem bírtam egyet érezni.

Mikor közeli rokonaim betegek voltak, korházban voltak, szintén sírt mindenki hetekig én pedig vártam, hogy meghaljanak, hogy történjen valami...lássam az emberek fájdalmait, reakcióit, de engem szintén nem hatott meg.

Mostanában elkezdtem azon gondolkozni, hogy milyen lehet egy macskát felboncolni, de ez nem annyira erős bennem, csak ha lehetőségem akadna rá megtenném.

Nem szeretem az embereket, nem értem őket és sokszor elképzelem, hogy megkínzom őket. Mikor látom, hogy facebookra tesznek ki képeket, videókat...

Egyszer sírtam haláleset miatt, mikot a kutyám meghalt. A kutyákkal mindig jobban szimpatizáltam, mint az emberekkel, de természetesen ezt nem látja senki az egészet. Úgymond egy álarc.

Van egy célom, amiért bármit megtennék, ha kell embert is ölnék.

És még annyi, hogy kevés ember iránt érzek szeretetet...talán egyedül a testvérem iránt. Ha rá gondolok, akkor mindig mélyebben érzem a szeretet szót. Osztálytársaimmal vagy idegen emberekkel nem tudok együttérezni. Multkor az iskolában öngyilkos akart lenni valaki és mindenki extázisba került...én meg sajnáltam, hogy nem halt meg. Az ilyentől hánynom kell.

Illetve ritkán tudnak felidegesíteni, de akkor a testi erőszak nagyon közel van.

Utánaolvastam a pszichopátiának és elég sok tulajdonság megegyezik...nem tudom, hogy ez mennyit jelent. Saját magunkat nem igazán lehet pszichoanalizálni...véleményeket tudnátok írni?