Lehet hogy philofóbiás vagyok? Lehet hogy tényleg ez a bajom? Több lent.

Gondolkozz el rajta, hogy konkrétan mi az a dolog, amitől félsz? Maga az az érzés, hogy valaki szerelmes beléd, vagy tetszel neki, esetleg egy jövőbeli kapcsolattól, vagy annak valamilyen elemétől félsz?

Sokkal egyszerűbb, ha felfedezel valami konkrét érzést, vagy eseményt, mert lehet, hogy nem philofóbiád van, hanem valami teljesen más.

Lehet van valamilyen rossz élményed a párkapcsolatokról, akár a család, vagy a barátok tapasztalatai által?

Gondolom többről van szó, mint hogy szimplán "félénk" vagy, de talán megpróbálhatnál egy kicsit nyitni az emberek felé, szép lassan. Barátok tudnak esetleg ebben segíteni.

Meg fontos, hogy tudd, hogy a párkapcsolat nem egy elvárás az ember felé. Érdemes kevésbé úgy tekinteni rá, mint valamiféle kényszerre, hidd el, sokkal jobb, ha hagyod, hogy akkor történjen, amikor készen állsz rá.

Bármikor mondhatsz nemet, ha egy fiú esetleg közeledik feléd, nem elvárás és nem is muszáj az első két találkozó valamelyikén már összejönni.

Gondolj arra, hogy a te kezedben van a döntés, anélkül, hogy te nem bólintanál rá, senki sem kényszeríthet kapcsolatba téged. Addig pedig fogd úgy fel az ismerkedést, mint egyfajta barátkozást, aminek úgymond "semmi tétje" nincs. :)

Most csak mondtam pár dolgot, de természetesen neked kell tisztában lenned a saját érzéseiddel. Mire irányul a félelmed, mitől félsz pontosan...

Ha jó kapcsolatod van a szüleiddel, barátaiddal, akkor biztos ők is tudnak segíteni valahogyan.

Ha viszont úgy érzed, hogy képtelen vagy egyedül gondolkodásmódot váltani, és kezelni a pánikrohamokat, akkor érdemes pszichológust felkeresni.

Remélem tudtam segíteni valamit. :)