Mi bajom lehet?

16/F vagyok.

Az emberek általában irritálnak. Legtöbbször a beszélgetést fárasztónak és értelmetlennek érzem...

Mégis, mivel (szerencsére/sajnos) nem vagyok teljesen lelketlen és üres, ezért egy minimális mennyiségű 'törődésre' én is vágyom.. Szóval, van néhány barátom, de tényleg csak egy maroknyi... de még így is a csoportos beszélgetések 70%-a úgy zajlik, hogy én hallgatom, hogy miről beszélgetnek, de nem nagyon szólok hozzá..

Értelemszerűen barátnőre is vágyom már..

Volt pár lehetőségem, de mindig mikor lépnem kellett volna, meghátráltam.. Nem azért mert féltem a lánytól, hanem mert belegondoltam, hogy mennyire fárasztó lesz órákig beszélgetni valakivel és fenntartani az érdeklődést..

Mégis néha rám jön azaz érzés, hogy 'milyen jó lenne most beszélgetni valakivel'. A probléma, hogy mikor nincs rajtam ez az érzés, akkor nagyon zavaró, ha valaki mindenáron velem akar társalogni..

És ugye azt nem tehetem meg a lánnyal, hogy heti egyszer 1 órán keresztül töményen beszélgetünk, de azon kívül meg ne nagyon szóljon hozzám..

Igazából még sohasem vettem rá magam, hogy hosszabban elbeszélgessek egy lánnyal, tehát esélyem sem volt, hogy valaki annyira érdekeljen, hogy bármikor kedvem legyen vele cseverészni..

És igazából, ha belegondolok, hogy ismerkednem kell valakivel, akkor elmegy a kedvem az egésztől, pedig bőven lenne olyan dolog egy párkapcsolatban amire szükségem van..