Mi történt velem? Mi bajom van?

18 éves lány vagyok. Világéletemben csendes, visszahúzódó, de mégis boldog ember voltam. Mindig, már egész kiskoromtól kezdve sokat voltam egyedül, de nem azért mert nem lett volna kivel barátkoznom, hanem mert én akartam egyedül lenni, persze mindig voltak barátaim de maximum csak 2-3 személyt tudtam, illetve akartam közel engedni magamhoz. És velük nagyon jól kijöttem. Az iskolás éveim 1-8 osztályban nagyon jól teltek, mindig kitűnő voltam és olyan akit "mindenki szeretett". Aztán jött a ballagás, suliváltás. Rengeteget dolgoztam azért hogy jól sikerüljön a felvételim és oda vegyenek fel ahová szerettem volna, ez így is lett, nagyon jó eredménnyel vettek fel, csak aztán mégsem jött össze a dolog, mert nem indították el végül azt az osztályt amibe jelentkeztem. Másik iskolába kellett mennem, oda ahová nagyon nem akartam. 3 évet jártam eddig ide és még van egy hátra. Szörnyen utálom ezt a helyet.. és mostanában kezdem érezni hogy már nem vagyok ugyanaz mint régen. Emiatt sokat stresszelek, néha csak úgy sírni kezdek mert már nem tudom hogy levezetni, már nincs kedvem tanulni, sőt már semmihez sincs kedvem amihez régebben volt. Úgy érzem hogy feladtam, vagy ha még nem is, hamarosan fel fogom.

Régebben mindig nyitott voltam új dolgokra, imádtam tanulni, de ez mostmár valahogy eltűnt. Régebben én voltam az akit alig lehetett otthon tartani pár napig amíg beteg volt, most pedig állandóan keresem az okokat hogy miért tudnék itthon maradni.Eddig ha rosszul éreztem magam a suli miatt, mindig arra gondoltam hogy muszáj kitartanom hogy végre leérettségizzek és arra az egyetemre mehessek ahová mindig is szerettem volna, hogy azt tanulhassam amit nagyon régóta szeretnék. Hogy az lehessek aki mindig is lenni akartam. De már ez sem válik be.. Mostanában egy egy durvább nap után nem egyszer megfordult a fejemben az öngyilkosság. Nem akarok meghalni, és nem hiszem hogy képes lennék megtenni, de megijeszt már az is, hogy erre is gondoltam mint lehetőségre. Szüleimmel nem tudok erről beszélni, mert elég nem jó a kapcsolatunk, a barátnőmet nem akarom ezzel traktálni. Tudom hogy nem normális dolog ami történik velem, mert én nem ilyen voltam. Mit tehetnék?