Ti akartátok már bántani saját magatokat?

Igen. Régebben vágdostam a karomat. Szinte minden alkalommal, amikor lelkileg mélyponton voltam, úgy éreztem semmit nem ér az életem, felesleges vagyok, úgyhogy arra jutottam fel kell vágnom az ereimet. Először nem mertem mélyen vágni, csak karcolások voltak, aztán egyre erősebben és erősebben vágtam. Hetekig ezt csináltam, kb minden harmadik napon. Aztán egyszer sikerült olyan mély vágást ejtenem, hogy a vérzés nem akart sehogy sem elállni. Egy csomó zsebkendőt televéreztem, de még mindig csak ömlött a vér. Konkrétan olyan volt, mintha egy harmadosztályú horrorfilm, csak élőben. Na azon a ponton jöttem rá, hogy őrültség amit csinálok, de akkor már késő volt.

Végül nem lett semmi bajom, nem volt olyan mély vágás, ami artériát érintett volna, szóval szépen behegedtek a sebeim, de van aminek még mindig meg van maradva a bőrömön. De nem bánom, mert legalább emlékeztet, hogy soha többet ne csináljak ilyet, mert ennél nagyobb hülyeséget nem nagyon tehetek. Az égadta világon semmi nem oldódik meg attól, ha bántod magad, szóval inkább felejtsd el.