Hogy legyek saját magam támpontja?

Szeretnék magamtól is boldog lenni. Az a baj, hogy nagyon rosszul érnek a csalódások, és erősen hajlamos vagyok mások véleménye és beszólása után megítélni magam. És az emberek többnyire csak a rosszat veszik észre..

Ha valami nem megy jól az első pár próbálkozás után megunom, mérges leszek, nem foglalkozom vele többet és próbálom elkerülni.

Rengeteg dolgot csak azért nem teszek mert senki sem bíztat, vagy mert attól félek hogy elcseszem, lenéznek, hülyének néznek miatta.

Nagyon nehéz motivációt szereznem.

Egy nyáron mindennap elismételgettem magamnak hogy vicces vagyok, jófej vagyok, népszerű vagyok.. Valahogy sikerült is elhitetni magammal, és az utáni félévben lett sok haverom, kinyíltam és boldog voltam.

Aztán el kellett költöznünk messzire és 1-2 hónap után a szeretett "barátaim" teljesen sz-rtak rám, annak ellenére hogy mennyiszer mondták hogy hiányozni fogok és majd levelezzünk...

Túlértékeltem ezeket a kapcsolatokat és csalódtam bennük, és a magam hulyeségében is. Azóta nem próbáltam ezt a módszert, mert saját magam csapom csak be vele és egy ideig hiába jó, előbb-utóbb veszteség ér.

Amikor még éltem a saját magam által kreált hazugságban azt hittem az emberek viccesnek tartanak, de utólag inkább szánalmas idiótának...

Nem tudom mihez kezdjek, nincs senkim és szinte képtelen vagyok magamból kiindulni...