Ki a legintelligensebb pszich, -iáter, -ológus, -oterapeuta, -opata Budapesten?
Tisztára mintha egy bíróságon kéne megvédnem magam annyi különbséggel, hogy a támadó ügyvéd retardált a bíró meg süket.
Képzeld, még ha az orvos el is akarná hitetni vele, hogy én "csak az" vagyok akkor sem tudná mert nem vagyok idióta és tudom, hogy első sorban gondolkodásra alkalmas(kihalófélben lévő tulajdonság) ember vagyok és csak csak harmadlagosan vagy negyedlegesen határoz meg a depresszió meg a hasonló pszichiátriai gondok. Az utóbbi azért zavar mert akadályoz az előbbiben nem pedig mert hajaj de nagyon szomorú és magányos tud lenni miatta. Épp ezért ha azt mondom, hogy diagnosztizálja a problémát és oldja meg a problémát akkor azt várom el egy orvostól nem pedig azt, hogy meggyógyítsa a személyemet. Kötést kérek, nem pedig a levágott ujjam visszavarrását és nem is azt, hogy valaki rábeszéljen, hogy mégis csak vissza kell varrni. Csak egy ragtapaszt.
Tisztában vagyok vele, hogy az emberi elme mennyire bonyolult, jobban tisztában vagyok vele mint te. Oly szinten tisztában vagyok vele, hogy személyesen tapasztaltam többször is, mennyi kárt képes okozni valaki aki csak papíron ért ahhoz amit csinál.
Nem mindegyiknél, biztos van pár kivétel. Legalábbis gondolom/remélem, hogy van, kizártnak tartom, hogy én lennék a legokosabb ember az országban aki szívesen hallgat és jegyzetel 10.000/óráért.
Na itt tévedsz óriásit. Igen, vetélytárs kell. Igen jókat akarok vitázni vele hisz abban vagyok a legjobb. Ami a tévedés az az, hogy le akarom győzni. Veszíteni akarok. Ha nyerni akarok egy vitában akkor az internetre, többek közt ide jövök. Itt sok a könnyű ellenfél és újra meg újra megnyugtathatom az egómat, hogy jobb vagyok az egyszerű hétköznapi idiótánál.
Nem. Tudom, hogy erősebb vagyok. A kimagaslóan magas intelligenciához gyakran remek önismeret társul. Pontosan fel tudom mérni a határaimat és a képességeimet. De igaz, nem változni akarok. A legkevésbé sem akarok én megváltozni. Az egy dolog amit akarok, hogy a problémák egy darabig ne megszűnjek csak legyengüljenek egy ideig, hogy legyen elég energiám egyedül egyesével kilőni őket.
"de csak gondolod és értelmetlen" Indokold! Pontosan mi támasztja alá azt az álláspontot, hogy én csak beképzelem az intelligenciámat?
"mint ahogy minden háború értelmetlen" Be kell vallanom ennél a pontnál már csak fogtam a fejem, hogy miért is erőlködök. Oké minden háború értelmetlen. Nevezz meg három háborút, a teljes történelmünk(mint emberi faj) során ami értelmetlen volt. Definiáld az értelmetlent, biztos vagyok benne, hogy más dologra gondolunk. De tökmindegy mert még ha igaz is lenne(hogy minden háború értelmetlen), a vitát és a háborút egy lapon említeni, általában jó vagyok sértésekben de itt a szavam is elállt. A kulturált vita szükséges volt ahhoz, hogy ember lépjen a holdra, hogy még az én életem vége előtt (majdnem biztos) ember lépjen a marsra. Mindenben amit a tudomány vagy akár olyan lényegtelen dolgok mint nem is tudom, a józan ész valaha is elért nagy szerepet játszottak a viták. Azt gondolom mindenki tudja mi az a PhD (Aki nem-> Google) tisztában vagy vele, hogy annak a megszerzése hogyan néz ki? [link]
Idézem: "valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges" Namost lehet, hogy én vagyok hülye de szerintem a megvédés itt egy vitában történik mivel kétlem, hogy pár gyakran öreg egyetemi professzor nekiállna megtámadni, hogy összeverjék a PhD értekezését és neki az erőszak ellen kelljen megvédenie.
Az kérdésem ez: Van egy ismerősöm akinek van egy PhD-je, a jelenleg megszerezhető legmagasabb tudományos fokozat. El kell, hogy mondjam neki, hogy teljes mértékben értelmetlen volt ezért tizen-nem-is-tudom-hány-talán-huszon-valamennyi évet dolgoznia vagy inkább elmondod neki te?
Nézd, a képlet egyszerű... te szenvedsz önmagadtól, de változtatni nem vagy hajlandó, mert szerinted te tökéletes vagy, a világnak kellene hozzád idomulni. Nem fog.
Vagy belátod, a változtatás szükségességét, vagy így maradsz.
Egyébként ingyen is megmondom, hogy komoly nárcisztikus személyiségzavarban szenvedsz, ez okozza a tüneteidet. A rossz hír, hogy a nárcisztikusok belátási képessége és változtatási hajlandósága igen alacsony, ezért a tudomány jelenlegi állása szerint kezelhetetlen. Pont az kellene ugyanis a javuláshoz, ami ellen kézzel-lábbal tiltakozol.
Persze, a depresszióra vannak például antidepresszánsok.
Ez a tüneti kezelés.
Ami pedig az elméleted illeti: nem tudnál nálad "okosabb" terapeutát találni. A nárcizmus vezető tünete ugyanis az, hogy a saját önbecsülés fenntartása érdekében a személyiségzavaros mindenki mást leértékel. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinél okosabb vagy, hanem azt, hogy te így látod. Itt a belátás hiánya. Ha nem lennél nárcisztikus, akkor erre nem lenne szükséged, mert rájönnél, hogy az, hogy valaki okos, csak EGY tulajdonság, és az embereknek még számos értékük lehet, és nem csak hozzád mérve léteznek, rendelkeznek tulajdonságokkal, hanem önmagukban, önmagukhoz mérve is értékesek, elfogadhatók, szerethetők.
A terápia tehát - ha képes lennél tartós együttműködésre egy BÁRMILYEN intelligenciájú (ám magas érzelmi intelligenciájú) terapeutával - képes lenne valódi önbecsülést nyújtani, és feleslegessé válna, hogy másokhoz mérd magad. Nem az a lényeg ugyanis, hogy okos vagy-e, azzal nem mész sokra. Az a lényeg, hogy szerethető vagy-e! Te annak érzed-e magad. Nem okos terapeuta kell, hanem olyan, akitől elfogadást, megértést és szeretetet kapsz.
Egyébként JÓ terapeuta nem akar megváltoztatni, és egy általa elképzelt képre formálni, hanem segít abban, hogy a lehető legjobb önmagaddá válj. Olyanná, aki nem szenved önmagától.
A nárcisztikus személyiségzavarnak vannak fokozatai? Ha igen akkor szívesen elismerem, hogy valamilyen szinten az vagyok. Képes vagyok elismerni ha valaki másnak van igaza. Azt akartam mondani, hogy ez talán igaz is lenne ha nem felejtenéd el azt az apró tényt, hogy nem azért kell igazamnak lennie, hogy dagasszam az egóm hanem az esetek túlnyomó többségében igazam van és emiatt dagad az egóm de így kimondva (vagy inkább leírva) látom, hogy ez sokkal inkább kiegészítése a te pontodnak mint cáfolata.
A helyzet az, hogy én továbbra is hiszem azt, hogy ez így rendben van és, hogy kis segítséggel komolyabb jellembeli változás nélkül is elérhető, hogy funkcionális ember legyek.
Persze, lehet, hogy tévedek és míg lehet, hogy a kezeléshez nem kell extrém intelligenciával rendelkező orvos, ahhoz, hogy ezt bebizonyítsa nekem kell. És itt most, mint már előbb is írtam, nem az IQ pontokat értem hanem a szakmai kompetenciát ami definíció szerint, legalábbis az én definícióm szerint ami ugyanaz mint amit te mondtál, a legjobb abban, hogy segítsen abban, hogy a lehető legjobb önmagammá váljak.
Igen, a nárcisztikus személyiségzavarnak vannak fokozatai, sőt, a legújabb terminus szerint különböző típusai is.
Egyébként volt Amerikában egy, a nárcizmusra vonatkozó kutatás... azt vizsgálták, hogy mi a legbiztosabb módszer a nárcisztikus személyiségzavar megállapításának. Hosszas kutakodás után a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a legcélravezetőbb, ha egyszerűen megkérdezik a célszemélyt: "Ön nárcisztikus?"
A kutatás igazolta, hogy akik erre a kérdésre igennel válaszoltak, azok más módszerek (személyiségtesztek) alapján is nárcisztikusnak bizonyultak.
Az ok, hogy a kérdés miért célravezető, pofonegyszerű: a nárcisztikusok nem érzik problémának a nárcizmust, a személyiségzavar vezető tünete, hogy önmagukat úgy látják jónak, ahogy vannak.
Sajnos a személyiségzavar terápiás kezeléséhez elengedhetetlen a páciens változási, változtatási szándéka. Hogy képes legyen szembenézni önmagával, a hibáival, azzal, hogy bizonyos dolgokat bizony rosszul működtet az életében, bizonyos dolgokról hibás gondolkodási sémákkal rendelkezik. Ennek hiányában a személyiségzavar kezelhetetlen, a páciens idő előtt kilép a terápiából, vagy egy helyben toporog és hasztalannak érzi azt. A nárcizmus - épp a személyiségprofil jellegéből adódóan - a legnehezebben kezelhető személyiségzavar, még a sokkal súlyosabb nehézségeket okozó borderline is könnyebb eset terápiás szempontból.
A terápia akkor segít, ha megkérdőjelezed az önmagadról és a világról alkotott képet. A nárcisztikusok nagyon erős énvédőmechanizmus-rendszerrel rendelkeznek, amit nem szívesen adnak fel (természetesen ezek tudattalan folyamatok, tudatosan nehéz felülírni). Szerintem a terapeuták nagy része nem is vállal olyan pácienst, akiről már eleve tudja, hogy nehezen vehető rá együttműködésre. Például ha azzal a szöveggel mennél, amit itt előadtál, az általam ismert terapeuták többsége elutasítana. Ők is emberből vannak, szeretik a sikerélményt... és a te hozzáállásoddal igen nehéz lenne. Évek munkájába telne leépíteni a hárításokat, és csak onnantól kezdődhetne az érdemi munka.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!