Hogy lehet ez? Intro vagy extrovertált vagyok? Esetleg depresszió vagy idegösszeomlás?

Arról van szó, hogy kisgyerekként, vagy talán nem is olyan kis gyerekként 1-6. osztályig sose éreztem azt, hogy én szorongok, vagy valami hátráltat. Elmentem a barátokkal szórakozni, fociztunk, nem is voltam az a csendes, nem szorongtam. Aztán utána jöttek a stresszes időszakaim 7. Osztályba valahogy rá volt álva az agyam a tanulásra és folytonos stressz ért, mert tudtam hogy ettöl függ a jövőm, meg a továbbtanulás minden. 8. Osztályba megvoltam, hisz az osztálytársaim olyannak ismertek amilyen voltam az elejétől. Jött a középiskola, na és ez volt az érvágás a "gátlástalan" életemnek, nehéz volt beilleszkedni, most végzős vagyok, de még így is roppant nehéz bárkivel is kapcsolatot teremtenem, emlékszem 9.be kőkemény koncentrációs zavarom volt, így végzősként sem enyhült sokat. Zárkózott lettem, ellenbe régebben meg aligha találtak otthon. Rossz látni, hogy a régebbi és a mostani osztálytársaim mind jól érzik magukat, én meg egy senki lettem és így is fogok meghalni. :( Vágyom a másik életre, jó lenne a sok barát. Nem tudom, hogy egy introvertált a kezdetektől is már introvertált, vagy élete folyamán lesz az, vagy ez alapból le van kódolva aki az és kész.