Nagyon elrontottam az életem ha évekig játékfüggő voltam/vagyok még valamilyen szinten?

Nagyon. Ugyanis az élet nem játék. Egy kis akaraterővel leküzdheted.

Itt az Ádvent próbálj te is ébredni.

egyáltalán nem rontottad el.. tény hogy máshogy is alakulhatott volna az életed, de még csak nem is vagy 18

egy idő után már nem fog lekötni a játék

3-as vagyok. Azért kérdeztem, hogy hány éves vagy, mert egyrészt ismerek olyat, aki 30 közelében sem tud mit kezdeni az életével, másrészt tizenéves koromban magam is függője voltam a számítógépes játékoknak.

Nos, azt kell mondjam, 17 éves korodban nem maradtál le semmiről. A saját eddigi életemből kiindulva, előnyei is voltak, hogy anno sokat játszottam. Pl., hogy mivel odaláncoltam magamat a géphez, nem volt kérdés, hogy informatikusnak tanuljak, ezzel pedig most bőven átlag fölött keresek. Szintén emiatt jóval tájékozottabb vagyok az átlagnál, hiszen nem csak játékra használtam idővel gépet, másrészt azért játékokból is tanultam ezt azt. Például az angol szókincsem jelentős része onnan származik, és hát mondanom sem kell, mennyire fontos az angol nyelvtudás a munkaerőpiacon. Anno rengeteg stratégiai játékkal játszottam, olyanokkal is, amelyekben erőforrásokkal kellett gazdálkodnom, ez nagyban hozzájárult, hogy jól tudom menedzselni a pénzügyeimet, befektetéseimet. Nyilván ha az FPS lett volna a kedvencem, akkor ügyességben, figyelemben fejlődtem volna (ezek inkább gyengeségeim amúgy).

Anno én is tartottam tőle, mi lesz, pl. vegyük a csajozást, na én abban mindig 0 voltam, nem tudtam beszélni sem a lányokkal, sőt az emberek szemébe sem tudtam nézni beszéd közben. Vagy a másik, hogy ha nem is nagyon rossz, de azért rossz tanuló voltam, már az is a lustaságom eredménye volt, hogy szándékosan egy nagyon gyenge gimibe mentem (eleve azt választottam, jobb helyre amúgy sem vettek volna fel). Barátom kevés volt (legjobb barátom szintén állandóan játszott), a legtöbb társaságban kiközösítettek.

Szóval összefoglalva, én is úgy éreztem, hogy mindenki fejlődik, én meg nem szerzek valós tapasztalatokat. Hogy ez változott azóta? Attól függ honnan nézzük. Ma 28 éves vagyok, van 2 diplomám, relatív jól keresek. Okos és szép feleségem van, aki a maga módján szintén "kocka", igaz számítógépes játékokkal sosem szeretett játszani.

Ami a játékokat illeti, igazából sosem szoktam le róla, egyszerűen csak ritkábban van rá időm, és amúgy is sokkal kevésbé érzek rájuk késztetést, ha mégis elkezdem, ugyanúgy nem tudom abbahagyni, mint régen. Pl. a legutóbbi hétvégét végigjátszottam egy régi játék nemrég megjelent új kiegészítőjével. Mondjuk már messze nem az egyetlen szórakozásom.