Ha mentálisan érzem, hogy nem vagyok rendben és kevés választ el az idegösszeroppanástól ill. öngyilkosságtól, akkor kijönnek hozzám a mentősök, vagy lesz*rnak?

Nézd! Lehet menekülni a problémák elől, de nem megoldás, csak egy rövid időre max. Rossz házasságban élsz, arra hiába fogsz anti akármicsodákat szedni, megnyugtatókat, attól még a házasságod ugyan úgy egy kalap xar lesz és a gyerekek bizonytalan élete is fenn áll. El kellene válnod, ami tudom nem egyszerű, főleg gyerekeket tök egyedül nevelni, úgy hogy munkához is alig lehet jutni, de így viszont hogy benne maradsz egy rossz házasságban fel fog őrőlni...

Nézd, tényleg igazuk van az előzőeknek abban, hogy orvosi segítséget kéne kérned. Ha ilyen módon megromlott a viszonyod a férjeddel lépned kell már a gyermekek miatt is. Én is átestem ezen, igaz nekem csak egy van, már 36éves, nehezen szántam magam rá, hogy elváljak. Először is nagyon szerettem annak ellenére, hogy rendszeresen megcsalt, becsapott, bántott! Csak arra tudtam gondolni mit fognak szólni a szomszédok, rokonok! Mindig kerestem kibúvókat, megpróbáltam saját magamnak bemesélni, jó ember ő. De tudod a számtalan rettegetés, megaláztatás kezdett az agyamra menni. Aztán jött az utólsó cseppamikor már az ágyamba is befeküdtt a nő, elkellett azon godolkodnom kell e változtatni. És megtettem, azt mondtam most nem a szívemre az eszemre hallgatok, és jól tettem. Ma egy nyugott , társra talált ember vagyok , akkor meg egy kiborúlt bolond! Nem sok választott el az öngyílkosságtól, de a barátaim felváltva vigyázztak rám, amit köszönök most is! Tudom három gyerekkel nehezebb de nem tudjuk kié a lakás, közös e vagy az ővé. De ebből ki kell lépned ha emberi módon akarsz élni. És ha meg szeretnéd tartani azokat a bájos gyermekeidet felejtsd el az ongyílkosságot mert el is vehetik őket, és azzal semmit nem oldasz meg! Ha van kérdésed szívesen válaszolok késöbb is sőt beszégetek is veled , mert ilyenkor nagyon jó érzés ha valaki áll melletünk!