Nem tudok dolgozni a lelkiállapotom miatt, hogy tudnék segíteni magamon? Vagy csak kell még egy kis idő míg belerázódom?

Régen pánikbeteg voltam és nem jártam ki az utcára sem. 5-6 év alatt ez egészen rendbe jött annyira, hogy már szinte mindennap elmegyek otthonról és nincsenek rohamaim.

Azóta voltam depressziós is és érzem, hogy lappang benne folyamatosan, de küzdök ellene.

4 hónapig nem dolgoztam és most 1 hónapja ismét dolgozom. Nagyon nehezen rázódom vissza. Mintha évek óta nem dolgoztam volna, előző munkahelyemmel nem volt ilyen probléma, mert oda akkor jártam be, amikor akartam, viszont most teljesen kötött a munkaidő.

Teljesen nehezemre esik bemenni dolgozni és bent lenni. Nem lustaságról van szó, hanem egyszerüen egyedül akarok lenni és nyugalomra vágyom, illetve nagyon feszül vagyok és szorongom, pedig nagyon szeretem ezt a munkát, amit csinálok.

Minden héten hiányzom egy napot (általában a hét közepére gyűlik fel teljesen az az érzés hogy egyedül kell lennem). MA bementem dolgozni, erőt vettem magamon, de délben egy hangzugsággal (Szörnyű dolgot hazudtam, azóta is lelkiismeret furdalásom van) elkéreckedtem.

Nagyon félek, hogy nem rázódom bele és el fogom vesziteni ezt az állást. Nagyon nehezen találtam és hát muszáj dolgozni.

A legelviselhetetlenebb napok a mensturáció előtti napok. olyankor teljesen képtelen vagyok dolgozni. Ülni és zombulni a gépre.

Általában ilyenkor belül orditok és arra vágyom h egyedül lehessek. Senki ne szóljon hozzám, senki ne lökje meg a székem, csak nyugalom és egyedüllét....

Annyira nyomaszt, hogy el fogom veszíteni a munkám, hogy szavakba sem tudom önteni.