"Álterhesség". Mit lehet ilyenkor tenni?
Már több mint egy hónapja történt az eset, amikor együtt voltam a barátommal. Igazából soha nem feküdtünk le (rettegek a terhességtől), akkor is csak az ujját használta pár pillanatig, én azonban sajnos nem emlékszem, hogy megtörölte-e előtte. (Egyébként nem ment el, de előváladék esetleg...) Ő utána mondta, hogy nincs miért aggódnom, mert nem volt semmi a kezén. Igazából nekem is csak utána esett le, hogy esetleg valami volt, de annyira nem vettem komolyan. Különösebben nem foglalkoztatott a dolog, utána amikor kellett, akkor meg is jött. Megelégedtem, hogy már nincs miért aggódnom. 1 egész hétig tartott, erős volt, görcsöltem is. Közben egyik éjjel szörnyű hányingerre ébredtem, hánytam is később, de reggelre már kutya bajom volt. Egyik nap utána neten kerestem valamit, és akkor botlottam bele véletlenül egy olyan kérdésbe ezen az oldalon, ahol valaki mondta, hogy a nők 70%-a végigmenstruálja a terhességét, és észre sem veszi sokáig, hogy valami nem stimmel. Ez indított el bennem valamit, és hiába nem éreztem semmi tünetet, elkezdtem pánikolni, hogy ha ez így van, hát akkor én bizony most terhes vagyok. Egy hétre rá teszteltem kétszer, hiába lett mindkettő negatív, kb. fél napig maradtam csak nyugodt. Néha pánikszerűen rám tör, mint valami görcs, hogy uramisten, terhes vagyok, már nő is a hasam, stb. Múlt héten is teszteltem egy drágább fajtával, azon már mintha pár másodpercig láttam is volna a csíkot. (bár függőlegesen, nem vízszintesen, ahogy kell) Hát gondolhatjátok, azóta milyen vagyok. Most kellett volna megjönnie pár napja, pms az van, de semmi több! Néha remeg a kezem már az idegességtől, állandóan azt figyelem, hogy mikor jön már meg, de semmi.
Egyébként korábban már kellett járnom pszichológushoz, mert már gyerekként is borzasztóan szorongós voltam, de most se pénzem, se időm arra, hogy visszamenjek az orvoshoz.
18 évesen még nem akarok dilibogyókat szedni!
Mit csináljak, hogy megnyugtassam magam???
Pedig rajtad szerintem csak egy pszichológus segíthetne, mert te betegesen félsz a teherbeeséstől. Ezt nem bántásból írom, de hát tényleg ez kéne, mert attól nem fogsz megnyugodni, hogy itt mi azt írjuk, hogy ne félj ennyire. Ide egy szakember kéne. Az tök jó, hogy nem vagy felelőtlen, de azért a szex arra való, hogy élvezzük, nem arra, hogy ennyit stresszeljünk miatta. Ha ennyire aggódsz, akkor szedj fogamzásgátlót és mellé használjatok gumit is, akkor aztán már tuti nem esel teherbe, ennek az esélye gyakorlatilag nulla. Én nem is értem, hogy egy fiú hogy bírja, hogy sosem fekszetek le. Egy jólműködő kapcsolatnak elvileg ez is része kell hogy legyen.
Az meg ne tartson vissza, hogy nincs pénzed pszichológusra, hiszen nem csak magándoki létezik. Én is jártam pszichológushoz, sima, állami klinikára, nem fizettem, és nagyon sokat segített. A pszichológus amúgy nem is ír fel gyógyszert, mert nem is teheti, ugyanis nem orvos. A pszichiáter írhat gyógyszert.
Hülyeség, hogy a nők 70%-a végigmenstruálja a terhességet. Egész biztos nem leszel terhes. Ha nem védekeztek, és szexeltek rendesen, akkor sem 100%, hogy teherbe esel. Ez függ a peteéréstől is, ami a menstruációtól számítva kb 15. nap környékén van. HA akkor szexelsz a barátoddal, akkor sem biztos, hogy hogy a petesejt meg a spermium találkozik, de akkor van rá a legnagyobb esély. Szerintem kicsit nézz utána a naptármódszernek. Ha még mindig azt hiszed, hogy terhes vagy, menj el egy nőgyógyászati ambulanciára, mond el a problémát, megvizsgálnak, csinálnak ultrahangot (teljesen ingyenes), és akkor majd megnyugszol. Egyébként a terhességnek több jele is van, nem csak a vérzés kimaradása és a hányinger. Ott van a mellfeszülés, a nemi szervek nyálkahártyája lilás színű lesz...stb, stb. Szülészeten dolgozom, évekig tanultam ezekről... :)
Egyébként vannak manapság nagyon alacsony hormontartalmú fogamzásgátlók, fizessétek felesben a barátoddal, és akkor nem lesznek ilyen gondok:)
Köszönöm a gyors válaszokat.
Igazából jártam pszichológushoz egy rakás pénzért egy évig, mindenre csak bólogatott, de szerintem egyáltalán nem vett komolyan, 1 év után elküldött annyival, hogy nem tud segíteni, majd kinövöm. Hát úgy tűnik, nem sikerült.
Utána jártam csoportterápiára, ahol mindenféle idióta hipnózisos-relaxációs akármivel próbáltak szorongós gyerekeket helyrehozni, de az is egy nagy nulla volt.
Anyám nem is tudom, mit reagálna, ha terhes lennék, de abban biztos vagyok, hogy nem állna szóba velem. Azt se merem elmondani neki, hogy van barátom. Két nagyobb testvérem már rég nem is lakott itthon, amikor én születtem, és anyám még mindig imád úgy kezelni, mint egy 5 évest. Hiába magyarázta el neki a pszichológusom, hogy ezzel nem tesz jót. Így 19 felé haladva már baromi kellemetlen, hogy például megfogja a kezem, ha átmegyünk az úton, és hasonlók. Képtelen vagyok neki elmagyarázni, hogy ez nekem nem jó. Kiborul már attól is.
Na akkor már értem, miért vagy ilyen szorongós. Ez annyira jellemző, hogy a legkisebb gyerek már jó későn születik, és babusgatják felnőtt koráig.
Így már végképp azt mondom, hogy menj el pszichológushoz, mondom, nem csak olyan létezik, amelyiknek fizetni kell. Ez is egészségügyi ellátás, úgy mint a sebészet, vagy a szemész, vagy a háziorvos, vagy a nőgyógyász, ezeket mind mind fedezi a TB. Menj el a háziorvoshoz, és kérdezd meg, kit tud ajánlani. Vagy telefonon is felhívhatod, ha nem akarsz sorban állni. Mondom, én is jártam tb-s pszichológushoz, és egy tündéri kedves fiatal csaj volt a pszichológus, én nagyon bírtam, és rengeteget segített a gondjaimban.
Ja még a végére annyit, hogy én 19 évesen TÉNYLEG terhes lettem, és nem dőlt össze a világ :) Már van egy majdnem 3 éves fiam. 20 éves voltam, mikor megszületett, szóval azért nem 15-16 évesen szültem, te is már nagykorú vagy. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nosza rajta szülj egy gyereket, de azért 19-20 évesen teherbe esni az nem egyenlő a halálos ítélettel. Igaz, nekem eléggé normálisak a szüleim.
100%, hogy nem vagy terhes, mivel a tévhittel ellentétben a terhesek nem menstruálnak. (Bár a beágyazódáskor, a 13. nap körül van vérzés, amit sokan összetévesztenek a havival, emiatt nehezebb kiszámolni a fogantatás időpontját, de ez nem menstruáció.)
De neked tipikus pszichológiai problémád van. Erről elmesélek egy sztorit.
Volt egy gyerek, aki iszonyúan rettegett a lovaktól (a történet még abban a korban játszódik, amikor még zömében lovak voltak autók helyett), sokáig vizsgálták, hogy vajon mi lehet az oka, de nem jöttek rá, mert sose volt se neki, se senkinek az ismerősei közül kellemetlen élménye a lovakkal kapcsolatban. Végül kiderült, hogy a gyerek az apjától félt, csak mivel abban az időben a közfelfogásban az apák voltak a család "fejei", nagy tiszteletben álltak, ezért a gyereknek "nem lehetett" az apjától félnie, ezért kivetítette a félelmét egy olyan dologra, melytől már "lehetett" félni. Ezért az ő tudatos elméje a lovakat választotta a félelmei tárgyául (míg a tudatalattija az apától rettegett valójában).
Te is kivetíted a félelmed a terhességre, de sajnos, jó eséllyel az édesanyád áll a háttérben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!