Mi a baj velem? Ez betegség?

Rá bizony, elég könnyen. Olyan, mint egy drog. Amikor megvágod magad, akkor az agyad endorfint termel, hogy csillapítsa a fájdalmat. És ugye az endorfint másik neve a boldogsághormon, tehát ezért baromi jónak tűnhet a stressz levezetésére (az más kérdés, hogy mennyire gusztusos egy szétvagdalt kar). Egy idő után az agyadnak nem elég az eddig kapott endorfin mennyisége, tehát fokozni kell, amit vagy egyre mélyebb vágásokkal vagy egyre gyakoribb vagdosással lehet elérni. És ugye egyre és egyre több kell, tehát jönnek az egyre mélyebb vágások, egyre gyakrabban.

Tapasztalatból mondom, hogy nagyon könnyű rászokni. Én 3-4 hónap alatt jutottam el olyan szintre, hogy mindennap többször igényeltem az egyre növekvő endorfin adagomat, és mikor befejeztem, már egyből azon kattogtam, hogy még, még, még... A mai napig hadilábon állok a vagdosással (6 éve), de volt ebben 2 éves szünet, meg jópár több hónapos is, jelenleg megint csinálom és iszonyú nehéz ellenállni. Most a mélyponthoz képes jól tartom magam, 2 hetente fajul tettlegességig a dolog.

Nagyon alattomos dolog ez a vagdosósdi... Nem is érdemes belekezdeni.

Egy másik kérdésre írt válaszom.

Csak azokat tudom mondani, mint az előttem válaszoló... Most szállj ki, ameddig tudsz!

Mondjuk tehetsz egy befőttesgumit a csuklódra, és ha úgy érzed, nem bírod tovább... Inkább az mint a vagdosás.

Szia,

Én lassan már 5 éve, hogy elkezdtem. Ezalatt az idő alatt 2-szer 8 hónapra sikerült letennem, de mindig visszaestem. Most megint próbálok leszokni, mert azt mondták, hogy a következő alkalommal nem lesz beleszólásom, hogy hova megyek. Bár nálam súlyosabb valószínűleg a helyzet és már 2 pszichológust hagytam el.

Amikor a legtöbbet falcoltam, akkor az napi 2+ alkalom volt.

A sebeim mélyek voltak ezért akkorák a hegek, hogy az alapozó nem tünteti el olyan jól.

Remélem, hogy már az elején le tudod tenni és, hogy valamennyire segített a történetem.

Sok sikert!

19L