Volt már valaki ilyen folyamaton keresztül?

Azt vettem eszre magamon, egyre kevesebb az az ember akinek a társaságában vagyok szivesen. 29 évesen azt érzem magamon hogy nem érdekelnek az emberek, egyaltalan nem vagyok barátkozó típus. Regebben ha leszolitottam is egy lányt, még tudtam vele akar élvezni is a beszélgetést. Azonban mar nem erdekel hogy hova utaznak, mit csinalnak, es hasonló. De ebben szerintem az a rossz érzésem is benne van hogy meglatnak es azt gondolják : Huzzal innen". Annyira faj hogy meg soha nem volt h éreztem a lanyon, igen bejöttem neki. Kivétel mikor kicsit megjatszottam magam es extrovertaltabbnak tuntem, de rajottem ez energiát von el tolem, nem jo. Nagyon nem vagyok ismerkedős, kozvetlen(sem már). Teljesen elszigetelem magam, es megis iszonyat megterhelő lenne szamomra ha elentetesen kellene viselkednem. Inkabb komoly vagyok mint mosolygós, regebben foditva volt, de tobb emberrel is tartottm kapcsolatot, joban voltam Velük.