Szerintetek mi tesz valakit jó pszichológussá?
Azt tudom, hogy egy csomó olyan pszichológus rohangál a világban, akiknek inkább a saját gondjaikat kéne megoldani, mert fikarcnyi önismeretük sincs. Csak azon lepődtem meg, hogy abból amit írtál az jött le nekem, hogy valóban bele lehet futni olyan önmagát pszichológusnak állító egyénbe, aki a képzettsége alapján még csak nem is praktizálhatna.
De amúgy ez az önismeret dolog nagyon igaz. Meg szerintem az is fontos, hogy az alapvető személyisége passzoljon. Egyszer találkoztam eggyel, aki irányítás mániás volt, kényszeres mozgásokat végzett, nem tudott nyugton ülni és ha a beteg nem beszélt, akkor ő készséggel beszélt helyette (csoportterápia) természetesen róla. De neki tuti megvolt a végzettsége, másképp nem lehetett volna ott. Csak mondjuk nem értem, hogy az ilyenből hogyan és miért lesz pszichológus.
Egyébként én már elég sok szakemberrel találkoztam, így merült fel bennem a kérdés is. Meg aztán én is elgondolkoztam, hogy az legyek-e, csak félek, hogy abba a hibába esnék, mint mások és szánalmasan pocsék pszichológus lennék a végén.
válasza:Egyszer egy pszihiater mondta egy foiskolai eloadason, hogy sokan azert jelentkeznek a pszicho szakra, hogy onmagukat gyogyitsak. hulyen hangzik, de a tapasztalat mondatta vele.
Maskulonben pedig ennek a szakmanak is meg vannak a tanulhato fortelyai, nem kell feltetlenul elettapasztalat egy terapeutanak. Ugy ertem nem magabol kell kiindulnia a terapia soran.
Egyszeruen tudnia kell, mikor kell hallgatnia, mikor beszelnie, adott esetben tanacsot adni.
Sajnos ebben a szakmaban is hamar ki lehet egni, de ez oszinten kit erdekel a mai vilagban, mikor egy sok eve palyan levo tanitonenit siman megfenyeget egy takony elsos... Hat, gondolom, ahogy tudja, ugy csinalja a kiegett pszichologus is a dolgat, mert enni, futeni muszaly...
Ezt a mondatot/véleményt már én is hallottam pszichiátertől. Szerintem abszolút igaz lehet. Részemről ez is egy erősen visszatartó erő. Pedig sokan mondják, hogy szerintük jó pszichológus lennék. De én úgy érzem csak akkor lehetnék az, ha előbb nekem sikerülne tisztáznom a dolgaimat magamban. Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet párhuzamosan elkezdeni ilyesmit tanulni és közben kifele mászni a saját gödrömből.
Amúgy szerintem azért nem árt, ha a pszichológusnak is volt esetleg küzdelmesebb időszaka. Mármint hallottam például egy olyan mondást, hogy a depressziósokat az a pszichológus tudja igazán jól kezelni, aki maga is volt depressziós. Nyilván enélkül is tudhatja kezelni, de talán néha segíthet, ha vannak ilyen tapasztalatai is. Mit gondoltok?
Meg ha már az ilyen gyakran hallott állításokról beszélünk, akkor elég elterjedt, hogy minden pszichológusnak van egy kis saját kattantsága. Erről mit gondoltok?
válasza:"Egyszer egy pszihiater mondta egy foiskolai eloadason, hogy sokan azert jelentkeznek a pszicho szakra, hogy onmagukat gyogyitsak. hulyen hangzik, de a tapasztalat mondatta vele."
Ugyanezt itt, a fórumon én magam is évek óta "szajkózom", pedig nem vagyok szakmabeli. Szerintem nem nehéz rálátni erre, kikövetkeztetni, hogy esélyesen nem kevés az ilyen, pszichológia szakos hallgató (és végzett pszichomókus). De ha tényleg, ráadásul nyíltan szakmabeliek is hangoztatják ezt, akkor már igazán elgondolkodtató lehet sokak számára...
Én egyébként szakmám okán kommunikáltam olykor pszichológusokkal, haveri körben is akadt néhány, viszont páciensként sosem jártam ilyen egyénnél még, és nem is szorultam rá. Alap szinten persze mindenkinek jó tesz egy valóban kompetens szakember, mert mindenki lelkében van legalább egy kis probléma, minimum stressz nyoma, mint az enyémben, de alapjában sose volt szükségem szakember segítségére. Mindig is magamra voltam utalva érzelmi és értelmi vonatkozásban, gyerekkorom óta, és vettem is az akadályokat.
Bár persze a hétköznapjaimban barátból lehetett volna igazán mindig valaki, mégis könnyebb, ha az embernek van kivel megosztania gondolatait, érzelmeit élőben is. Egyszer volt csak valaki, aki hónapokon át meghallgatott engem, bár sajnos nem értett meg igazán, többnyire.
Elnézést a kitérőért, csak a pontosság végett tettem.
Kedves kérdező, felvetésedre: az, h talán fokozottabban tud egy szakmabeli segítséget nyújtani pl egy depressziósnak, ha maga is átesett hasonló pszichés problémán, ez elég valószínű, szerintem, csakhogy a probléma az, ha akkor válik pszichológus szakemberré valaki, illetve ha akkor már elkezd ebben praktizálni, ha még nem oldotta meg a saját, jelentősebb pszichés problémáit! Utólag aztán persze h javára válik, de amíg nem kecmergett ki belőle, sztem többet árt a pácienseknek a praktizálással, mint használ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!