Mit tegyek most?

ennyire nem rossz dolog azt mondani a szülőnek, hogy "hé anyu, szeretnék elmenni egy pszichológushoz". Ez nem olyan, mintha bolti lopást követnél el és utána anyukád napokig azon sír, hogy mit rontott el. Sajnos Magyarországon sokszor még mindig nagyon rossz az emberek hozzáállása a pszichológusokhoz, de azért ahogy elnézem, javulóban van. A lényeg, hogy anyukád semmiben sem hibás, te csak szeretnél egy olyan idegennel beszélni, aki szakember és sokat tud mindenféle lelki bajról. Nem gáz, ha néha nem anyukádnak akarod elmondani, mi a baj. Van amikor azoknak a legnehezebb beszélnünk, akiket szeretünk és akik szeretnek minket és pont ezért aggódnak értünk.

Anyukád egy felnőtt ember. Meg kell értenie, ha a gyereke egy ilyen kéréssel fordul hozzá, mert ő is azt akarja, hogy veled minden rendben legyen. Ha ehhez most egy pszichológus a legkönnyebb út, akkor az. Sokkal inkább ad okot szomorúságra, ha nem mersz ilyesmit kérni tőle, hisz ezzel a bizalmadat vonod meg tőle. Nem rossz dolog jelezni, hogy segítség kell és valószínűleg tényleg nem volna elég, ha anyukádnak elmondanád a dolgot.

Melyik filmet láttad?

Amit leírtál az szerintem arra utal, hogy nagyon empatikus, és "lelkiekben" gazdag vagy.

Szerintem ez becsülendő. Egy kis időnek el kell telnie és fel fogod dolgozni akár magadban is ezt az érzést (nálam így szokott történni).