Hogyan jöjjek ki ebből?

Tudom, kb tucatkérdés, mégis ki kell írnom. Először a történet. Karácsony előtt, azt hiszem kb 2 héttel, széthullott a családom. Anyám elhagyta a családot, teljesen kifordult magából, én nem ilyennek ismertem. Apám és nővérem összeomlottak emiatt, és nyilván én is. Életem legszörnyűbb karácsonya volt, és nyilván nem a karácsony a lényeg, de az tényleg szörnyű mikor máskor mindig arról szólt, hogy együtt a család, szeretet stb., most meg ha körbenéztem akkor csak zavarodott, magába roskadt embereket láttam, az anyám nélkül. Karácsony után néhány nappal a nagymamám kórházba került, szerencsére már hazaengedték, de még mindig nincs teljesen jól. Az ő betegsége is csak tovább rombolt belülről. Jelenleg a vizsgaidőszakomat töltöm, de épphogy csak megvannak a vizsgák, sőt valószínű nem tudok mindegyiken átmenni. A sikertelen vizsgák még inkább lelomboznak. Egyre mélyebbre kerülök, úgy érzem teljesen széthullik/széthullott az életem. Nincs jövőképem, nincsenek céljaim. Koncentrálni és tanulni végképp nem tudok, nem megy, hogy belefeledkezem a tanulásba és addig se a gondokon jár az eszem. Senkivel nem beszéltem még erről a dologról, családon belül is inkább tartani próbálom a lelket a többiekben több-kevesebb sikerrel. Az ismerőseim nem tudom, hogy egyáltalán észrevesznek-e valamit az egészből, maximum annyit, hogy kicsit furán viselkedek néha, de figyelek rá, hogy ne nagyon mutassam ki, nem az ő problémájuk. Legszívesebben egész nap csak feküdnék, nem érdekel semmi, igazából ki sem akarok jönni ebből az állapotból, nem érdekelne, ha nem kelnék fel az egyik reggel. Azonban tudom, hogy ez nem megoldás és változtatni kell, össze kell szednem magam, de egyszerűen addig se jutok el, hogy elkezdjem. Tényleg nem tudom mitévő legyek, ha van valami ötletetek akkor azt szívesen fogadnám.

Minden jót!

20/f