Ez normális vagy már nem (bővebben lent)?

Ez kicsit hosszú lesz előre is bocsi.

Már kiskorom óta van egy saját fantasy világom amit mindig aktuális kedvem szerint alakítok, kontinensekkel, fajokkal és kultúrákkal. Még többféle vallási rendszer is van. Ha olyan kedvem van "létrehozok" egy újat bármiből, azzal szórakozom sokszor hogy horrorisztikus lényeket találok ki. A világ lényegesebb részeihez van egy karakterem, amivel elképzelek történeteket, pl egy klasszikus fantasy cuccokkal benépesített területen egy varázsló, arrébb háború van és egy katonatiszt, egyik kontinensen meg szintén egy varázsló, elég szadista alak. Ez eddig gondolom oké, mondhatjuk hogy élénk a fantáziám. Bár néha egy unalmasabb tanórán a havas hegyekből kell visszarángatnia a tanárnak mert épp sziklagólemeket vadászok legendás kardommal. Vagy mikor mi.

De néha gyakorlatilag a "főgonosz" az a karakter aminek a szempontjából a történetet elképzelem. Pl kínzások, gyilkolás, mindenféle. És élvezem, néha azon is elgondolkozom hogy mi lenne ha élőben megcsinálnám, imádom nézni ahogy folyik valakinek a vére, ha a sajátom akkor is. De tudom hogy nem tenném meg mert nem maradna következmények nélkül, és erkölcsileg helytelen, bár ha nem lennének a következmények mert mit tudom én láthatatlan lehetnék, nem vagyok biztos benne hogy nem ölnék meg senkit. Még régebben volt egy depressziós időszakom, összevagdostam magam mert megnyugtatott ahogy folyik belőlem a vér, azóta van ez. Szinte "szurkolok" néha hogy horzsoljam le valamimet, vagy sétálás közben minden lépésnél végighúzom a cipőmet a bokámon és egy idő után lejön pár réteg bőr. Amikor ideges vagyok összeszorítom a kézcsontjaimat vagy a karomat úgy hogy kis nyomásra is fájdalmas legyen, de néha random is ezt csinálom.

Normális ez, valakivel volt már ilyen?