Van ebből kiút? Élhetek még normális életet, mint régen?

2 éve már voltam pszichiáter-nél magánrendelésen, akkor depressziót, kényszerbetegséget állapított meg. Többféle gyógyszert kaptam. nagyjából javultak is a tünetek. Tavaly hagytam el a gyógyszereket, nagyon nehéz volt leszokni róluk, egy fél évig gyógyszerek nélkül is boldogan éltem az életem. Azt hozzá kell tennem hogy az orvos szinte meg sem hallgatott csak rögtön irta fel a gyógyszereket, kb 5 percig voltam bent nála 2 hetente 1x, az árat inkább le sem írom.

Nagyjából 1 éve egyre jobban és erősebben szenvedek a különböző tünetek miatt pl.: otthonról mikor el kell indulnom munkába kb 10x visszamegyek megnézni hogy az ablakot becsuktam-e, az ajtót bezártam-e, a kapcsolót lekapcsoltam-e az elosztón, de már annyira előjött ez hogy már a tenyerem vérzett is egyszer mivel nap mint nap ellenőrizgettem elindulás előtt az ajtót. Másik: az utcán amikor sétálok és kutyasz*rt látok vagy hányást, döglött állatot az elveszi egész napra a kedvem mert az jár a fejembe hogy olyan lettem, ki kel mosni a ruhám, és másnap ezt meg is teszem, szóval szinte mindentől rettegek, hogy elfog ütni az auto, stb... De már ha elmegyek fogorvoshoz is pl. utána már azt a ruhát ki kell mosni olyan kényszer jön rám. Folyamatosan ezeket figyelni az utcán hogy mibe léphetek , hát ebbe meg lehet őrülni. És pl.: csirkét vágtak a szüleim és amikro megláttam azthittem sokkot kapok pont akkor mentem el otthonrol amilyen gyorsan csak tudtam menekültem, de ez is elvette a kedvem aznapra, , arra gondolok mivan ha telefonom is olyan lett meg a ruhám, pedig kb 3m-re rohantam el tőlük, eltelik kb 2 óra és már el is mennek ezek a gondolatok. :( Most kértem újra időpontot a pszichológiára. :( :( 26/F Másnak is vannak ilyen gondolatai? Normális válaszokat légyszíves.