Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Munkahely-fóbiám van, vagy...

Munkahely-fóbiám van, vagy valami ilyesmi. Bármilyen tanács, meglátás?

Figyelt kérdés

Munkahelyet keresek, biztosra veszem, hogy el is tudnék helyezkedni. Viszont: folyton leblokkol a folyamat.


Egész eddigi életemben problémám volt ebből. Volt sok szociális félelmem: mindet leküzdöttem sorra, és most már otthonosan mozgok mindenütt: kivéve ezt a munka-területet.

Az a gondom, hogy attól félek, hogy nem fogom érteni, mi a feladat, vagy hogy mit kellene csináljak, aztán teljes káosz alakul ki, és kirúgnak, vagy én nem bírom. (Volt egy ilyen hely, ahol dolgoztam rövidebb ideig, egy rémálom volt, a munkaadómmal nagyon nem voltunk egy hullámhosszon, nem értettem, de lehet, hogy ő sem tudta mit akar velem.) De egyébként semmi bajom a munkával, máshol nem volt rám panasz, az embereket is jól kezelem.


Próbálom magam motiválni (most jöttem ki egy hosszan tartó depresszió-féleségből, ennek is van még utóhatása szerintem), de mindig a halogatásnál lyukadok ki. Halogatnom pedig nem kellene, mert anyagilag kicsit necces a helyzetem, és egyébként sem szeretek itthon tötymörögni, tiszta szégyen. (A barátaimmal nem merek erről beszélni, nem ilyennek ismernek szerintem.)


Szóval: ha valaki tudna segíteni ebben, ha volna bármi értelmes, építő jellegű tanács, annak örülnék :D



2014. aug. 27. 17:55
 1/2 anonim ***** válasza:

Én azt mondom, hogy gondolkodj pozitívan, de abba ne ringasd magad, hogy ez veled nem történhet meg. Ugyanis ma bárkit egyik pillanatról a másikra elküldhetnek. (Bocs, de ez van.)


A lényeg az, hogy tudatosítsd magadban, mint lehetőséget, és akkor rájössz, hogy ez nem a vég. Mindig és minden helyzetben fel lehet állni, mindig van lehetőség az újrakezdésre. De fontos, hogy úgy tekints rá, hogy ez is megtörténhet, ez egy váltás az életedben.


Hidd el nekem, a világ nem dől össze egy elbocsátás után sem, és vannak lehetőségeid.

2014. aug. 27. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ! :)

Így átgondolva: egy társaság mellett egy életre elköteleződnöm nem kell bármi áron. Ha nem megfelelőek nekem, vagy én nem felelek meg nekik, azt nem kell személyes kudarcként megélnem, biztosan találok egy olyan helyet, ahol jobban "bele illek a képbe".


A fő problémám szerintem abból ered, hogy rosszul állok hozzá az egészhez: olyan módon, ami nekem nem teljesen érthető, de belém lett nevelve. Szóval nem a feladat nem lesz érthető a leendő munkahelyen, hanem az, hogy én miért úgy állok hozzá, ahogy! :D

Nehéz megváltozni, de muszáj lesz, mert csak ez tart vissza.

2014. aug. 28. 13:21

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!