Ha életem legrosszabb időszaka beleesett a szerelmemmel való ismerkedésbe is, akkor mit tegyek?

Feltehettem volna a kérdést a Szerelem topikban is, de inkább arra vagyok kiváncsi hogyan lehetnék újra egészséges.

A történet annyi, hogy volt egy lány, megismerkedtem vele, jól alakultak a dolgok, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a nőktől, és kellőképpen férfinak éreztem magam.

Aztán összevesztem picit a lánnyal ami elvette a kedvem a többiekkel való "hülyüléstől" így akik eddig jónak tekintettek azok még megmaradtak csupán szépen aprán lemorzsolódtak az újakkal meg már konkrét depressziósan találkoztam, és hát ki kezelne így jófejként.

Aztán végignéztem egy 4 éves kapcsolatát, de időközben kiderült az is hogy eleinte még szeretett, ezért se feküdt le rögtön a pasival. Sőt, egyszer majdnem szakítottak is ez miatt.

Már 5 év telt el, és még mindig depis vagyok, aminél már csak nagyobb gond, hogy máig nem tudom túltenni magam rajta ha meglátom jóérzés, ha elmegyek onnan akkor meg szembeköpném magamat miután kitör egy idegroham rajtam.

Nem látom a fényt az alagút végén és egyre jobban kezdek megőrülni, olyan téren hogy mesélem anyámnak hogy megértem az öngyilkosokat, lenézem az öregeket, teljesen világképellenes kezd lenni a gondolkodásom miközben minden napom kb a semmiről szól.

Néha azt hiszem hogy csak én élem át ezt. És nem érdekel konkrétan semmi. Ismerkedés se megy, nem hogy nővel, férfival se, a nőkön meg úgy átnézek ahogy vannak.

Ezt a videót is csak úgy érzem egyedül én értettem meg a lány szemszögéből, és értettem meg azt miért lett öngyilkos, míg mások a lányt nézték butának ezért.

https://www.youtube.com/watch?v=j60XKRfoUVM

Milliószor eszembe jutott az öngyilkosság, de nem akarok az lenni, mert ha becsukom a szemem és elképzelem a jövőm, jó életet látok, csak az a gond, hogy valahol tudom hogy sose leszek az, vagy az még nagyon messze van, inkább reménykedek csak.

Bár biztos hogy 5-10 évig ezt így nem csinálom tovább.