Kérjek segítséget, vagy elmúlik magától?
válasza:# 7: Mi vaaaan? Neked halvány fogalmad sincs a terápiás munkáról!
És ha azon ment végig, amit egy terapeuta nyújtani tudna, akkor miért nincs jól? Teljes fogalomzavarban szenvedsz! Legalább azt tisztázd már légy szíves, ha már ennyire értesz hozzá, hogy milyen szemléletű terápiára gondolsz, amiben a terapeuta ezt nyújtja? Mert nem egyféle létezik... szóval? Kognitív, analitikus, dinamikus, avagy személyközpontú terápiában részesült-e a kérdező?
válasza:Én dinamikusra tippelnék :)
De nem értem ....Miért csak nekem jutott eszembe hogy keresse meg azokat akiktől fél?Ha emberi módon letudnak ülni megbeszélni,már nyugodtabban aludna a kérdező nem?
válasza:A dinamikus terápiában a páciens türelmet, elfogadást kap és néha tükröt...
Én nem érzékelem, hogy a kérdezőnek olyan fenemód elfogadó kapcsolatokban lett volna része, pedig a terápiának alapfeltétele. (Meg sok minden más is, amit a hétköznapi kapcsolatok nem képesek nyújtani.)
Amikor olyanok írnak terápiáról, akik még nem vettek benne részt (tartósan és sikeresen) azok kb. annyira hitelesek, mintha Ausztráliáról mesélnének a Krokodil Dundee alapján.
Kérdező... döntsd el, hogy a sztereotípiáknak hiszel, vagy a hiteles tapasztalatoknak!
válasza:# 13/13 Te szerinted akkor menjen inkább terápiára minthogy lerendezze ezt a valóságban?
Akkor ezek szerint már egyből betegnek titulálod!
Ha Én állandóan attól rettegek hogy jönnek éjszaka és megkeresnek emberek(ami nem lehetetlen mert sajnos valakivel Én is követtem el hibákat),akkor ez egy valós probléma ,hiába fogok elrohanni vele agyturkászhoz,attól még ugyanúgy jöhetnek értem.Jó idővel ez enyhül úgy is mer t egy idő után már miért is keresnének meg,akkor már valószínűbb hogy túlléptek az eseten,és akkor Én is túllépek.Amúgy igen az a legrosszabb mikor az embert az otthonában zaklatják,a saját várában...
Most őszintén:Milyen terápiát javasolnál neki?Vagy tudod mit,ne írd ki,írj neki privátot,esetleg valami helyet ahol megkeresheti az efféle segítséget.
Valoszinunek tartom, hogy mar nem jonne senki.. Azt hiszem egyertelmuen kiszalltunk egymas eletebol, de semmi esetre se szeretnek egy szemelyes talalkozast, valoszinu azert felkavaro lenne. (Ezt foleg annak a valaszadonak irtam, aki azt javasolta, hogy beszeljek veluk,)
A terepia tipusokhoz viszont nem tudok hozzaszolni, sajnos abszolut nem ertek hozza.
Mindenkinek koszonom!
válasza:"Kérdező... döntsd el, hogy a sztereotípiáknak hiszel, vagy a hiteles tapasztalatoknak!"
Éppen eleget tapasztalt, sőt azt is tapasztalta, hogy lehet túlélni......
Nyugodtan mehet terapeutákat tanítani, tudnának gyakorolni rajta.
válasza:"És ha azon ment végig, amit egy terapeuta nyújtani tudna, akkor miért nincs jól?" - A történtekhez képest relatívan, igenis jól van! Erős, kitartó...... túl lesz az egész traumán, sőt ilyen "edzés" után bármilyen akadályon.
Egyértelműen, meggyőzően beszámolt a javulásról. OEP támogatottan persze nem árt felkeresni valakit, pár hónappal gyorsíthatja a teljes tünetmentességet.
Ellenben a mostani stádiumában már pénzkidobás fizetni terápiáért.
válasza:"......hogy milyen szemléletű terápiára gondolsz, amiben a terapeuta ezt nyújtja? Mert nem egyféle létezik... szóval? Kognitív, analitikus, dinamikus, avagy személyközpontú terápiában részesült-e a kérdező?"
Sorolhatnánk még, csak ennyi???
Őt az ÉLET, a "sors" a saját tapasztalatai segítették át a nehéz helyzeten. - Durva lenne sokkterápiának nevezni, de "kezébe kapta a fóbiás a pókot" és megoldotta.
Idejében sokat segített volna bármilyen segítség,
én elismerem a terápiák jelentőségét, de már kár középszintű szakemberekkel ártani, profit pedig sajnos lehetetlen megfizetni......
válasza:Olyan, hogy sokkterápia nem létezik. Egyes kognitív terápiákban alkalmaznak szembesítést a problémákkal, pl. kényszerbetegek esetében, de meglátásom szerint a kérdező esetében ilyesmi nem áll fenn.
Az összes többi módszer lényege a tudat alatt meghúzódó problémák tudatosítása. Ez szerinted megtörtént?
Szerintem nem. Pedig rengeteget segít.
Egyébként hol tituláltam betegnek a kérdezőt? Akkor pszichiáterhez küldeném... terápiát azonban többségében pszichológusok végeznek, akik nem orvosok, tehát nem betegekkel foglalkoznak, hanem személyiségzavarokkal (ami nem betegség, de nagyon sok embernek van, krízisekkel, életvezetési, párkapcsolati problémákkal, stb.)
Amerikában például kimondottan sokan járnak terápia, már csak szintentartás végett is, ugyanis ártani nem szokott...
"Valahányszor megszólal a csengő, vagy kopognak elkezdek durván remegni, a szívem hevesen ver, pánikrohamhoz hasonló tüneteket produkálok." - Szerinted ez rendben van?
És ha szerinted a profik megfizethetetlenek, akkor megkérdezem, hogy mitől lesz valaki profi? Szerintem ugyanis attól, hogy érdemben segíteni tud. És ők nem feltétlenül a legdrágábbak, én legalábbis ismerek olyat, aki a piacon a legalacsonyabb áron dolgozik, mégis abszolút profinak tartom, mert rengeteg embert kihozott (tartósan) a gödörből.
válasza:A betegnek titulálással nem én piszkáltalak.
Legalább abban egyetértünk, hogy nem szabad betegnek minősíteni.
Az árakról is érvelek a más véleményem mellett.....:
Korrekt terapeuta 3-4 (fizetős) alkalom után tesz egyáltalán terápiás javaslatot, illetve kölcsönösen eldöntik, hogy tudnak-e egymással dolgozni.
Szóval már a próba is kb.: 3x6-10 ezer Ft.
Utána szerinted 10-15 alkalom elég lesz?
Szerintem a kérdezőnek MÁR nem ér ennyit, esetleg az OEP támogatott jöhetne szóba.
Ahogy a kérdésben is szerepelt.....: "elmúlik magától" ebből a szerencsés stádiumból, már nem okoz komoly szenvedést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!