Mit gondoltok a pszichiátria által terjesztett hazugságokról?

Bárki, aki szemet szúr bekerülhet oda. Ez mindig is így volt. Sajnos a Világ ilyen... Egyszer az uszodában, egy férfi rászólt a 10 éves keresztlányomra, aki a medence végében bukfencezett a vízben, ( aki, szereti a vizet, úszik, az tudja, hogy milyen a víz alatti bukfenc) hogy ez nem játszótér én meg elküldtem a pics.ába, hogy mer rá szólni a kislányra, megfenyegetett, hogy bezárattat, mivel ő orvos pszichológus...:-O

Szóval szerintem, bárkivel bármikor megcsinálhatják...

Ezt kitől hallottad? A szcientológusoktól? Ők terjesztik ezeket.

Figyelj: A pszichiátereknek NEM ÉRDEKE, hogy minél több legyen az öntudatlan, magáról gondoskodni képtelen beteg! Így is tele van az összes pszichiátria... Maximum annak lehet érdeke, hogy egy teljesen normális embert a pszichiátriára juttasson, akinek valamiért nagyon az útjában áll az a bizonyos illető, lehet ez politikai ok is akár. De nem az 50-es években élünk.

Előre megjegyezném nem vagyok szcientológus, sem semmi más, csak egy sokat megélt ember.

Igen, ezek a dolgok sajnos a létező valóságot mutatják. Én megéltem, azért tudom. Szerencsémre túléltem, pedig ez ritka eset. Igen, vannak következményei, amiket egész életemben viselni fogok.

Viszont! Nem hinném, hogy szándékos lenne a történet. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem szimpla orvosi hanyagság.

A pszichiáter, aki engem "kezelt" szimplán figyelmetlen volt, nem körültekintő, flegma és unott. Így történt a tragédia. Sajnos nem lehet mit tenni, mert mindenhol vannak hibák az orvoslásban és 1-1 élet belefér a százalékba.

Egyébként esetemről is hallgatnak, mint a sír. A félrekezelésekkel nem szokás dicsekedni.

Néztem anno a pszichiátria kiállítást Bp-n és rengeteg dolog igaz, ami benne van. Gondolom a videóban is erről volt szó, amit linkeltél(csak már gondolom törölték)

Ezt viszont tényleg csak azok tudják, akik ezt átélték, megtapasztalták, látták miféle borzalmak mennek ott.

A pszichiátiai szerek hatása brutális. Foygasztottam már nem egyszer alkoholt, drogot is kipróbáltam, de merem állítani, hogy azok tudatmódosító hatása ezekhez a tablettákhoz képest bakfitty. És ezek legálisak.... Szerintem ez borzalom.

Az ember ilyenkor elveszti az emberi mivoltát. Egy élettelen, lelketlen gép lesz. Antipszichotikumokra gondolok, nem egyszerű nyugtatókra. Megszűnik a valóság, megszűnik az érzékelés.

Amiket tapasztaltam: realitás érzék megszűnése, hallucinációk, végtagok érzéketlensége, hányás, vérhányás, habzó száj, görcsök, öntudatlanul rángatózó végtagok, emlékezetkiesés, fulladásos rohamok. Indokolatlan félelemérzet, borzalmas rémálmok, nagyon súlyos alvászavar, eszméletvesztés, elájulés, állandó elszédülés.

Megváltoznak az ízek, a szagok, megváltozik a tapintás, a látás. A vonalak elhalványulnak, bizonyos tárgyakból többet látsz.

Volt hogy azt vettem észre, hogy a lábam kifordul magától, amikor lépek, pedig nem úgy akartam tenni. Mozgáskoordináció kb 0. A test nem reagál az agy jelzéseire. Pl: mozdítani akarod a kezed, de nem reagál a kéz.

Ez csak ízelítő. Soksoksoksok eset van ott, sok ember, akit félrekezelnek. Sokan nem élik túl. Lehet életben maradnak, de az életük már soha nem lesz normális.

Megjegyzem voltak a gyógyszerek hatására öngyilkos gondolataim, melyek előtte nem voltak. Rendszeresen olyan fantáziák hogy elüt egy kocsi, valaki megöl , megkésel akármi és minden csupa vér. Rendszeresen a vérre tudtam gondolni és a halálra. Kicsit mint egy pszichopata, akinek elkattan valami az agyában. Sokszor össze is vagdostam magam, csak hogy vért lássak. Gondolatban mindenféle extrém módját terveztem az öngyilkosságnak és erről olvastam a neten.

No hát nem sok hiányzott, hogy megtegyem...

Megjegyzem minden tünet, abszurd gondolat elmaradt a gyógyszerek elhagyásával és jelentem teljes életet élek.

A borzalmakat viszont soha nem fogom elfelejteni....

egy túlélő

Vannak jó és rossz pszichiáterek, ahogy vannak jó és rossz sebészek, nőgyógyászok, tanárok, vízvezeték-szerelők is.

A pszichiátria az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött, a drasztikus kezelésekkel szemben már egyre pozitívabb irányba megy el a szakma (messze nem csak a gyógyszerekről szól). Ennek ellenére rengetegen szenvednek a kezeletlen pszichiátriai betegségek miatt. Nekem is van a családomban pszichiátriai beteg (paranoid skizofrén) és az egész család szenved az állapotától, de kezeltetni nem lehet, mert nincs betegségtudata (a skizofréneknek általában nincs). A Lipótot ugye bezárták, utcára kerültek kezelés nélkül egy csomóan, többen hajléktalanná váltak... engem már támadott meg a nyílt utcán egy hajléktalan nő, szemmel láthatóan zavart volt. De nem lehet tenni semmit...

Kétirányú a dolog, a betegeknek is tenni kellene önmagukért, ugyanakkor elvárhatják a számukra leginkább megfelelő kezelést.

Nekem az égvilágon semmi bajom a pszichiáterekkel, pedig a gyermekemmel voltam egy hetet pszichiátrián, nagyon kellemes légkörben, családias hangulatban telt a kivizsgálás, semmilyen drasztikus kezelést nem alkalmaztak sem nála, sem a többi betegnél. Nem volt se elektrosokk, se lekötözés, se gyógyszeres kezelés, csak sok játék, kirándulás, kalandpark, stb.

Az, hogy néhány ritka esetben vannak túlkapások, az igaz, de ez nem csak a pszichiátriára jellemző. Nekem pl. a sebészekre lenne okom haragudni, de nagyon, mégsem indítok ellenük lejárató kampányt, mert attól, hogy én kifogtam egy rossz sebészt, még lehetnek jók is, és bizony, néha az ember rászorul, hogy kezeljék... meg kell találni a megfelelő orvost, akiben megbízom, és akkor nincs gond. Viszont a lejárató kampányokkal csak annyit lehet elérni, hogy az sem mert szakemberhez fordulni, akinek nagyon nagy szüksége van rá... mert szenved ő maga is, a családja is, de tehetetlenek, kezelés hiányában csak lefelé vezet az út... Van egy ismerősöm, kétgyermekes apuka. Már rengeteg orvosnál járt, és mindenki pszichiátriai kivizsgálást javasolt neki. Ő azonban nem hajlandó elmenni, mondván, majd kitalálnak valamit és begyógyszerezik. Helyette mit tesz? Ül otthon, nyugtatóval és alkohollal "kezeli magát", fél éve nem dolgozik, a felesége egyedül húzza az igát két kisgyerek mellett, és nézi, hogy épül le a férje. Ez jobb? Így az ember saját magát teszi öntudatlan, nyáladzó zombivá, és esélye sincs a gyógyulásra...