Hogyan mondjam el a pszichológusomnak, hogy mit érzek vele kapcsolatban?
Ugyanis egy jó ideje érzem, hogy már nagyobb gondot okozz az, hogy ennyire függök tőle (Nő, kb. 30 éves), mint maga az alapproblémáim, amivel felkerestem. Kezdetben hetente jártam, majd kéthetente, de aztán rájöttem, hogy iszonyatosan kötődöm hozzá, éppen ezért most már havonta egyszer járok. Iszonyatosan nehéz volt kivárni az egy hónapot, hogy újból mehessek, most talán picit könnyebb, de ennek ellenére nem tudom elképzelni, hogy ha vége a terápiának, akkor többet nem láthatom, nem beszélgethetek vele. Nem tagadom, hogy nagyon megszerettem és kedvelem, és azt is tudom, hogy mindez azért van, mert Ő foglalkozik velem. Egyszer felhoztam neki ezt, de konkrétan nem mondtam neki, hogy mit érzek, csak annyit, hogy függök a terápiától, tőle, de azt nem, hogy mennyire félek, hogy többet nem láthatom. Ezt azonban nem merem neki elmondani, pedig kellene, de félek, hogy mit fog reagálni.? Hogyan kellene elmondanom?
És még egy kérdés, ami nem ehhez kapcsolódik, de nagyon érdekel a véleményetek: arra lennék kíváncsi, hogy beképzeltség-e, ha Én úgy gondolom, hogy jó vagyok? Mert már régóta érzem, hogy én igenis jó vagyok, olyan, aki senkinek nem tudna ártani, olyan, akiből már nagyon kevés van a világon. Ez rossz, hogy ezt érzem? Persze nem reklámozom és higgyétek el, hogy nem vagyok beképzelt sem, sőt, nagyon csendes lány vagyok. De azt tudom, hogy jó is.
22/L
válasza: válasza: válasza:A terápia lényege maga a terápiás kapcsolat, amit ott megélsz. Ha úgy érzed, hogy túlzottan kötődsz, függsz tőle akkor valószínűleg más kapcsolataidban is ez van. A terápiában lehetőséged van védett közegben feldolgozni, átdolgozni.
Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy nyíltan mondd el a terapeutádnak, hogy mit érzel! Ha jó szakember, akkor segíteni fog átdolgozni. (Sajnos vannak pszichológusok, akik nem mernek a teljes személyükkel jelen lenni a terápiás kapcsolatban, megijednek a kötődéstől, ezért tartják a három lépés távolságot. Remélem, a tiéd nem ilyen, hanem pozitívan reagál az érzéseidre! Az ő dolga ugyanis az, hogy visszajelezze, hogyan hatnak rá a te érzéseid, és segítsen megfogalmazni, feltárni, hogy mi van ezek mögött az érzések mögött.) Szóval nehogy kilépj a terápiás kapcsolatból, mert itt a remek lehetőség, hogy feldolgozd! Ha újrakezdenéd - mással - ugyanez lenne, és ha mindig kilépsz, soha nem tudnád feldolgozni.
A másik kérdésre a válasz, hogy a terápia egyik célja az egészséges önértékelés kialakítása. Az jó, ha jónak gondolod magad, de ha ezzel kapcsolatban bűntudatod van, akkor még nem vagy teljesen rendben. Ezt is beszéld meg a terapeutáddal. (Ne a terápián kívül akard megoldani ezeket, mert ott van neked egy védett kapcsolat, amiben fejlődhetnél! Ha itt teszed fel a kérdéseket, akkor mégsem kötődsz annyira a terapeutádhoz, vagy legalábbis nem bízol benne!)
válasza:Engem nagyjából megygyógyított a dr.Nőm, csak visszamaradt egy örökös
szövődmény. Vegytiszta szerelmet érzek iránta.
Nem csupán rajongást, igazi plátói szerelmet.
Már meg sem próbálok kiábrándulni belőle.
Elfelednem esélytelen....., ezért kéthavonta beülök hozzá utógondozásra.
Ez sem normális?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!