Ezzel tud valamit kezdeni a pszichológus? Vagy így nincs is értelme elmennem?

Az jó lenne, de hogy csinálja, addig kérdez, amíg nem válaszolok? Nem tudom elképzelni.

Köszönöm a választ.:)

Nem tudom kivel megbeszélni, a szüleimmel biztosan nem, anyukám nincs, apámmal nem vagyok olyan kapcsolatban.

Barátaim vannak, de lehet jobb lenne a kívülálló véleménye, tanácsa (ettől függetlenül bízom barátaimban, a legjobb barátnőmmel sokat beszélgetek, de neki is van gondja, nem terhelhetem állandóan)

Elég összetett a probléma szerintem, több minden összejött, magánéleti dolgok is, illetve más is, már testi tünetekben is megnyilvánul.

Gondolom az sem normális, ha minden nap sírva alszom el, ha egyáltalán el tudok aludni.

Csak tényleg attól tartok, hogy ott ülök majd a pszichológussal szemben, felteszi a kérdést, hogy és akkor miért vagyok itt, én meg nem tudok mit mondani majd neki..