Újrakezdtem a vagdosást, teljesen kilátástalan az életem. Mit tegyek?

Mondd el, hogy megvágtad magad és kérdezd meg, nincs-e valami stresszkezelő terápia.

A gyógyszert szedd rendesen.

Én is szedek gyógyszert, viszont nem vagdosom magam. Sajnos együtt kell ezzel élni, és csak a magadba vetett hit segíthet még a többi dolgon kívül.

Az sem tart vissza, hogyan fog kinézni a bőröd?

Mondd el a pszichiáterednek, hogy megint vágod magad, ö tudni fogja, mit tegyél. Csak kitartás és akarat (meg persze szellemi erö) szükséges hozzá. Lehet, hogy nehéz, de más megoldás nincs.

Tudom, miröl beszélek, én is vagdostam magam.

Ja, oké, értem.

A vagdosás, öncsonkítás egy nagyon súlyos pszichés regresszió. A kérdező nem buta, felismerte magán, hogy nagyon jó feszültség levezető tevékenység is. Tudniillika szorongásnak borzasztó nagy a feszultség szintje. Amikor valaki nagyon erősen szorong, egy idő után a szorongás átvált félelemmé és elkezd valami racionális dologtól félni. A pszichés regresszióról keveset tudok. Az biztos, hogy valamiilyen tégőta fennálló lelki trauma következménye. A tunetekből lehet következtezni, hogy serdülés előtt vagy után történt a trauma. Egy dolog közós ezekben, mindig a fájdalom elnem fogadása áll ezek mögött. tRégebben mikor még jobban érdekelt ez a téma egész sokat tudtam róla, ma már keveset.

Szerintem beszlj ujra az orvossal, mert lehet valtani kell gyogyszert!

Amugy sajnos en is vagdosom magam eleg durvan. Az egesz alkarom szet van vagdosva. De szedem a gyogyszert es jarok pszihologushoz.

Ja es a gyogyszerek nem tesznek csodat csak segitenek, ide akaratero is kell!