Mi a baj velem, amiért nem vagyok olyan, mint a többiek?

Az a problémám, hogy nagyon hajlamos vagyok feketén-fehéren látni a dolgokat. Soha nem járok bulizni, mert egyszerűen feszélyezne az, hogy mindenki hulla részeg, engem kivéve. Soha nem cigizek, még bele se szívtam soha, pedig már 17 vagyok. Nem vagyok divatp*csa, és nem beszélek trágárul. Fogalmam sincs, hogy ezek miatt, vagy csak miattam (viselkedésem, poénjaim,...) nem szeretnek, de nem vagyok valami nagyon népszerű. Egész jól elvagyok szinte mindenkivel az osztályomból (tegyük hozzá szinte mindenki cigizik és piál), de annyira lúzernek érzem magam olyankor, amikor egymást hívják a bulikba meg dicsekednek, hogy az éppen 17 éves csaj hogy szakított a 30 éves pasijával. Nekem még barátom se volt, mert nem tartok rá egyenlőre igényt, de mégis annyira ciki, hogy én nem vagyok olyan, mint ők, így a szívem azt mondja: csináljam azt, amit ők, az eszem viszont azt, hogy nem vagyok hajlandó ezekre a dolgokra, még a népszerűségért sem. És MINDIG az eszem győz. Szerintetek baj van velem?