Ha valaki szinte mindig pozitívan gondolkodik, olyan dolgokra gondol amik boldoggá teszik, amiktől jól érzi magát, akkor előbb vagy utóbb az idegrendszere ellenállóbb lesz a depresszió és a különféle ilyen mentális problémák ellen?

A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy folyton olyan dolgokra gondolunk, ami boldoggá tesz. Egyáltalán nem.

Hisz ettől még senki nem fog pozitívan gondolkodni. Hisz mindig lesznek az életben olyan dolgok, ami miatt egyszerűen képtelen lesz a jóra gondolni.

Az életben mindig arra kell gondolni, hogy majd lesz jobb is, illetve, hogy az adott rossz dolognál történhetne százszor rosszabb is. Vagyis lehet hogy nem vagyok gazdag, nincs luxus házam vagy autóm, de van tető a fejem felett, nem vagyok halálos beteg, még ha néha meg is betegszem, de meggyógyulok, illetve van mit ennem, nem úgy, mint sok éhező embernek. És hát, hogy amennyire az erőmből telik (túlvállalni magunkat sosem szabad, mert abból lesz csak újabb csalódás), abból arra törekszem, hogy azért legyen több és legyen jobb.

És ha valaki mindig így gondolkozik, hogy megbecsüli, amije van és belegondol, hogy mennyivel rosszabb is lehetne, de ugyanakkor törekszik, hogy jó dolgokat elérjen, megéljen, akkor lesz valaki pozitív gondolkodásmódú.

Nezd, ha valaki pozitivan gondolkodik, az a betegseg miatt sem torpad meg, hanem az eletet ugy ertekeli, ahogy neki adatott.

Amugy ez a happy-face gondolkodas, meg kepzeljuk el, hogy tengerparton vagyunk, nem a leghasznosabb forma, mint irtak ;) Abban kell meglatni a jot, ahol vagyunk, amit csinalunk, akikkel vagyunk, erre erdemes trainingezni!!