Mi lehet ez? Talán megzakkantam?
Miután leírom,biztos mindenki azt mondja majd,hogy már rég el kellett volna menni orvoshoz,de minek ha nincs más panasz:)
Ez a dolog nem most kezdődött,bár azt sem mondhatom,hogy születésemtől tart,mondjuk azt,hogy már jó 12 éve.Eleinte nem foglalkoztam vele,de ahogy öregszünk,úgy válunk hipochonderebbé:)
Szóval amikor még kicsi voltam,alkalmanként történt olyan,hogy úgy éreztem a pupillám kitágul,mintha át kerültem volna egy másik dimenzióba és nem tudtam,hogy az a játék az enyém e vagy sem.Két perc kellett,hogy felfogjam,hogy ez bizony az enyém,akkor a pupillám visszaállt alap állapotra,a fülem sem zúgott és megismertem,hogy ez az enyém.Ez a legkülönfélébb dolgokkal meg történt már,most pár perce,nézegettem iwiwen az egyik volt osztálytársam és megint jött ez a valami és itt gondolkoztam,hogy úristen ez a lány az én osztálytársam volt?! Elég furcsa érzés,kicsit ijesztő is amikor visszatér,leginkább attól tartok,hogy a nemsokára megszülető lányomnál is lesz ilyen,mi van ha nem fogom megismerni?:S Fiatal is vagyok,21 éves,más mentális gondom nincs,okos diplomás nő vagyok,de akkor mégis mi ez?Nem volt valakinek ilyen?Bár nemhiszem,de egy próbát megért.Szerintetek említésre méltó,vagy mindnekinek van ilyen,csak olyan piti,hogy nem is érdemes vele foglalkozni.
Előre is köszönöm a válaszokat:
Ada és Abigél
válasza:Nem látom,hogy tágulna a pupillám,csak érzem,szóval gondolom tágul:D
De jól van megnyugodtam,hogy ez nem egyedüli.Mondjuk különösebben nem zavart,csak elég furcsa:D
Köszi mégegyszer a válaszokat,akit tudok felpontozok:)
válasza:na, akkor lehet engem most lepontozol :)
Már önmagában az, hogy ennyi ideje fennáll, újra visszatér ez a dolog, elgondolkodtató. Persze nagyon sok mindent okozhat az alacsony vérnyomás, bizonyos vitaminhiányok, a stressz, különböző érzelmi, neurotikus problémák, még a terhesség, és a gyermekágyi időszak is (mivel ez nálad már hamarabb keletkezett, valószínűleg a várandóságnak nincs köze a kialakulásához, max felerősítheti).
Amennyiben ez az egész furcsa észlelés zavaróan gyakorivá válik, vagy érzed/tapasztalod, hogy megakadályozod téged a napi dolgokat úgy végezni, ahogy szeretnéd, akkor mindenképpen keress szakembert, pszichiátert, vagy klinikai szakpszichológust. Ennek a megállapítása a te szubjektív megérzéseidet alapszik, de egy hozzátartozót esetleg bevonhatsz, csak hogy ne tupírozd túl a dolgokat.
Lehet, hogy most azért foglalkoztat jobban ez a téma, mert a kislányod születése előtt (természetesen) tele vagy mindenféle félelmekkel, szorongásokkal, hogy mennyire tudsz majd megfelelni ennek az új, nehéz, de mégis örömteljes feladatnak.
Terhesség alatt többnyire kerülni szokták pl. a feltáró pszichoterápiát, mivel ez ugye egy elég érzékeny állapot önmagában is. De ha túlzottan szorongsz, aggódsz miatta, az sem jó, ezt azért meg lehet beszélni egy szakemberrel.
Nagyon boldog babavárást, és jó egészséget kívánok mindkettőtöknek!
válasza:Elírtam...
szóval: ha ez megakadályoz téged abban, hogy a napi dolgokat úgy végezd, ahogy szeretnéd...
bocsi
Nem,teljesen jól írtad,de nem zavaró,mert nem jön olyan gyakran,szerintem 10-11 év alatt jó ha tízszer előfordult velem ilyen,szóval abszolút nem gyakori,csak a tegnapi után rá akartam kérdezi.Egyébként anyuká ápolónő,látott már ezt azt,szerinte sincs ezzel semmi,egyébként ő is azt mondta,hogy valószínű a stressz hozza ki:)
köszönöm mégegyszer a válaszokat:))
válasza:Szerintem biztos, ami biztos, egy kivizsgálásnak vesd alá magad! Menj el egy pszichológushoz vagy pszichiáterhez!
Persze, más gondod nincs, de ennyi erővel lábtöréssel se mennénk orvoshoz, mert nincs más bajunk? ;)
Menj csak el nyugodtan!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!