Én őrült vagyok? 19/f

Előre is bocsánat egy kicsit hosszú lesz.

Nem is tudom hol kezdjem... Nagyon kivagyok már bukva.Talán azzal kezdjük ,hogy nemvolt túl jó az elmúlt 4-5 évem. Elkezdtem középiskolába járni, rossz iskola volt rossz társaság stb. És igazából mindig is egy elég érzékeny gyerek voltam, és valamiért egy sor rossz döntés miatt kialakult bennem egyfajta szociális fóbia, folyton egyedül mászkáltam belfelé fordultam nem voltak barátaim, nem tartoztam igazán oda. Aztán egy idő után már - én észre sem vettem igazán - de teljesen elvesztette minden életkedvemet és ott megszűntem normálisan viselkedni. Folyton szorongtam , az emberek mit gondolnak rólam , de később már megszólalni se nagyon tudtam , másokkal beszélgetni se semmi. Aztán idővel elkezdtem inni , mert rájöttem hogy az az egyetlen módja hogy emberekkel tudjak kommunikálni , később már drogoztam is bár azt ritkán de mind eközben sajnos még normális társaságban sem voltam, nem tudtam barátokat szerezni max ilyen alibi haverokat, bár mindenkit utáltam igazából ott is. És akkor kb két éve nyár vége felé alakult ki a lelki nyomorom fizikai megmutatkozása is. Elösször kb fél évig derealizációm volt ami teljesen a padlóra küldött , olyan depressziós is lettem miatta hogy nem egyszer elgondolkodtam hogy felkötöm magam egy közeli fára,aztán már nem birtam muszáj volt elmennem szakemberhez és még egy olyan fél évet jártam pszichológushoz ami ugyan sokat segitett - legalább annyit minimum hogy muszáj volt elmondanom ezeket a dolgokat anyáméknak meg akkor jóban lettünk legalább. Az ő elmélete szerint a generizált szorongásom van/volt amit az okoz ,hogy nos nem igazán birtam és birom elviselni ,hogy nincsenek barátaim nem tudok normálisan élni ergó a szociális fóbiám miatt alakult ki. Azóta már nem is a derealizáció zavar ami már vagy elmúlt vagy fel se tűnik hogy van, hanem inkább az ezer féle megnyilvánulása a szorongásomnak. például egy időbe féltem buszra szállni , bezárva lenni, vagy inkább még egy jó példa: elég volt arra gondolnom ,hogy most nem tudok elmenni wcre perceken belül hasmenés jött rám, iskolai rendezvényeken előadásokra nem mertem beülni mert szédülni kezdtem , rosszul lettem, volt olyan is hogy aludni nem tudtam mert elképesztően elkezdett zsibbadni , fájni a combom, vagy egész egyszerűen megmagyarázhatatlan idegesség jött rám - (nemtudom pánikrohamnak tituláljam e be vagy csak valami hasonló volt)vagy épp nem kaptam levegőt vagy hulla fáradt lettem pedig csak pár órája keltem fel. Mindent ezek közül "beképzeltem" magamnak , ha le voltam/vagyok foglalva vagy nagyon nagy ritkán jól érzem magam valahol akkor fel sem tűnnek ezek, aztán történik valami rosszabb dolog ami megvisel és máris ugyan ott vagyok.