Mit lehet ezzel kezdeni? (fennáll a gyanú, hogy border vagyok)

14 éves vagyok, ráfoghatnám, hogy kamaszkori szélsöséges viselkedés, de ez már sokkal durvább. Rendszeresen török-zúzok, sokat hisztizek, egyszer

csak elpattan valami, és... máris kész a baj, kiabálok, csapkodok (pl

falhoz vágom a vázát, addig verem az asztalt ameddig meg nem reped, stb...), rengeteget vagdosom magam. Egyik percben boldog vagyok, nevetek, a másikban pedig már a földre kucorodva sírok, és úgy érzem,

mintha folytogatna valami belülröl...a harmadikban már teljesen üres vagyok, mint egy üreges test, végtelen pusztasággal önnönmagamban, lélek nélkül... Szeretni sem tudok rendesen, nem tudom, mit érzek, annyira képlékeny minden, mintha álomvilágban élnék, ha tükörbe nézek, nem tudom, ki ez a lány... Kötödöm emberekhez, de egyben gyülölöm is öket, és saját magamat is...

Az osztálytársaim észrevették a vágásokat, és elküldtek a

sulipszichológushoz, és ö mondta a BDPgyanút. Az lenne a kérdésem, mivel a diagnózishoz fiatal vagyok, mit lehet ezzel csinálni? Elmúlik valaha?