A pszichológusom szerint középfokú depresszióban szenvedek :S azt mondta ha 2 hét mulva sem változik az állapotom gyógyszert kell szednem (antidepresszánsokat) elősszörre mivel fog kezdeni?

Amikor rossz gondolatok törnek rád próbálj valami szépre gondolni/ gyógyszer???

Ez a doki egy sarlatán. Meg mi az, hogy két hét? jééézusom, keress egy másikat szerintem, mert a mostani elég gáznak hangzik.....

Ezt a kérdést elég könnyű eldönteni, szedj be egy 0.25 -ös xanaxot, háziorvos felírja, utána nézd meg mi történik, ha hat rá egyértelmű mi okozza.

Nekem enyhébb depresszióm volt 2 hete szedek antidepresszánst és jobban érzem magam, bár megjegyzem multi vitamint is el kezdtem szedi, meg pezsgőtablettát. Én 4 napig voltam fent 1 óra alvással, úgy hogy kórházba is kerültem.

Nem jó dolog antidepresszánst szedni ez tény, de a betegség se jó, és a súlyosabb depresszió ritkán múlik el. Melyik a rosszabb a gyógyszer vagy a betegség?

Sztem próbálj ki egy szem nyugtatót ha hat rá akkor pszichiáter.

Amikor rossz gondolatok törnek rád figyeld meg őket.

Amikor figyeled őket próbáld meg úgy szemlélni a dolgokat, mintha a gondolatok nem te lennél. Van a gondolat, és van aki észre veszi őket, megfigyeli őket, tudomást szerez róluk. Namost, ebből fakad az, hogy te nem a gondolataid vagy. Hiszen, ha az lennél, nem lenne ki megfigyelje őket. Namost, ha a gondolataid nem te vagy, akkor felteszem a kérdést! Mégis mi a racionalitás abban, hogy te szarul érezd magad olyan dolgok miatt, amihez jóformán semmi közöd?! A gondolatok jönnek, mennek. Körülmény függő, hogy azok éppen sötétek vagy nem. Szar dolgok történtek veled a múltban, és az elméd, ami csupán az eszközöd, és nem te magad vagy, ezen rágódik.

Fontos lenne, hogy megértsd hogyan működik a gondolkodó elme! Az adott helyzetet a múltban megtapasztaltak alapján értékeli. Ha a múltban történt valami rossz, és a jelenben van valami, ami ahhoz az emlékhez köthető, akkor a jelen pillanatot is rossznak fogja megitélni attól függetlenül, hogy az adott pillanat nem rossz. Érted? Tehát pl. csak az, hogy te ugyan azzal a társasággal, ugyan azon a helyen vagy, mint akikkel/ahol már szenvedtél, az elméd automatikusan újra szenvedésre ítél.

Tehát azt kell magadban tudatosítanod, hogy az elméd egy tőled jóformán független egós "számítógép", ami szeret én képet kreálni (buta vagyok, okos vagyok, szerencsétlen vagyok, depressziós vagyok, stb.).

Valós éned pedig, ennek az áldozata. Olyan ez, mintha különböző rétegeid lennének, tudatossági szintek vannak, és amit lényeges megjegyezni, hogy alapvetően a te érzékelésed attól függ, hogy a tudatosságot milyen szinten áll. Ha az egó szintjén van a tudatosságod, akkor az egoként érzékeled magad. Ha felé tudod hozni, akkor az egodat már nem magadként fogod érzékelni, csak az elme egy részeként. És amikor az egod azt hiteti veled, hogy JAJJ ÉN A KÜLÖNLEGES (mert az ego imádja, ha különlegesnek érezheti magát) SZENVEDŐ ALANY, A KÖRÜLMÉNYEK ÁLDOZATA VAGYOK, szabályosan börtönbe képes zárni téged. Egyszer jegyezd le a gondolataid egy papírra, és vizsgáld meg őket. Mindig, kivétel nélkül arról szól, hogy mi volt a múltban, és mi az amit a jövőben el kell érni/el kell kerülni. És ez egy rendkívül kétségbe ejtő állapotot képes szülni, mert nem engedi, hogy a pillanat szépségével foglalkozzunk.

A lényeg ebben az egészben az akart lenni, hogy rátapintsak arra a lényegre, hogy a problémát te okozod magadnak. De ettől ne érezz bűntudatot, vagy bármi rosszat. Örülj. Próbálj meg kevesebbet gondolkodni, csendet teremteni az elmédben, és törekedni arra, hogy a gondolatok, érzelmek ne ragadjanak magukkal téged. Nem tudsz rájuk befolyással lenni, éppen ezért a világ legnagyobb butasága azt gondolni, hogy bármi teendőd van velük. El kell őket fogadni, de ennyi, nem kell velük törődni. NEm kell, hogy egy esetleges veszekedés okozta negatív érzelem magával ragadjon, és azt gondol, hogy te most meg lettél alázva, vagy bármi hasonló. Ez mind téves reakció egy helyzetre. Tekints úgy a pillanatra, mint ami megváltoztathatatlan, és befolyásolhatatlan. Mert a pillanat tényleg az, nem tudsz rá befolyással lenni. Akkor ott az van, ami van. Fogadd el, ne akard megváltoztatni, ne akard, hogy szebb legyen, mert NEM lehet az. A múltad zárd le, és ne foglalkozz vele. A jövőddel pedig csak annyiban, hogy esetleges feladataid tudatosítsd magadban, és ennyi. Mert aki a jövővel foglalkozik, az a mostal nem tud, márpedig mindig minden esetben csak a most létezik, a jövőbe még senkinek sem sikerült eljutnia, csak gondolatokban. A most pillanata az, ami számít, amiben cselekvő képes vagy. Márpedig minden esetben cselekvéssel tudsz hatással lenni arra, hogy mi fog következni. Azzal, hogy forgólódsz azon mi lesz holnap nem érsz semmit, csak egy álmatlan éjszakát okozol magadnak, a holnap pedig ugyan úgy jönni fog, abban a formában amiben. Látható, hogy az ember a problémákat minden esetben magának okozza. Ne légy ilyen. Tudom, hogy ezt leírni sokkal könyebb, mint csinálni. De ez csak a látszat, tulajdonképp az a nehéz, hogy az ember állandóan azzal foglalkozzon amivel nem kellene. CSak a legtöbben még sosem próbálták az ellenkezőjét. Beszélgess ezzel a pszihológusoddal, valószinüleg ő is erre fog idővel rávezetni, csak azzal a különbséggel, hogy neki sok ideje lesz elmagyarázni ezt, rávezetni téged, nekem meg nincs annyira. A gyógyszerek csak tűzoltásra jók, és ne remélj tőlük megváltást. Kiszedhetnek a szarból, de ha megmarad a hibás hozzá állás, idővel vissza fog térni.

Remélem tudtam segíteni, és csak arra kérlek, hogy szavaim ne úgy olvasd, hogy amit leírtam az úgy van. A szavak csak szavak, és a mögöttes tartalom mindig mélyebb, mint amit megtanultál egy adott szó jelentéséről. Amikor én azt mondom, hogy a gondolatod nem te vagy, az nem azt jelenti, hogy te valami más vagy. Ezen ne gondolkozz, hogy ki vagy, mi vagy. Vagy, ez a lényeg. Rá fogsz jönni, hogy hogyan értem ezt, amikor le tudod csendesíteni az elméd, és koncentrálsz (NEM GONDOLKODVA), arra, hogy a gondolatokat MI ÉSZLELI.

Sok szerencsét, és jobbulást!

Off:

Stilness, te mivel foglalkozol, ha szabad kérdeznem?