Normális ha ezek miatt depressziós vagyok és vagdosom magam?

Hááát... Azért tudnod kell, hogy a barátnőd csak jót akar, meg akar téged védeni, még ha csak önmagadtól is... :)

Bárhogy is van, a vagdosás egy segélykiáltás. Úgy értem, persze, megnyugtatja a test gazdáját és segít túllépni a problémákon, ezt tudom, tapasztaltam ugye. DE. A vagdosás azt jelenti, hogy a problémák hordozója képtelen más "megoldásra", nem birkózik meg az adott helyzettel stb. Olyan ez, mint a kutyanevelés. A kutyakiképzőm mondta anno mindig, hogy csak az az ember üti meg a kutyáját, akinek nincs már több (jobb) ötlete a fegyelmezésre. Amikor az ember kifogy a számára ismert lehetőségekből. Egy jó gazdi ismer kb. 20 trükköt, amivel testi fenyítés nélkül tudja a kutyáját fegyelmezni. És valami hasonló a helyzet a vagdosással is. Elfogy a "tudás", a szenvedőnek nem marad más ötlete, csak ez. És ez használ, ahogy egy-egy atyai pofon is a kutyának, de akkor sem ez a legjobb módszer a problémák kezelésére. Az érted aggódók pedig azért lehetnek mérgesek emiatt, mert 1, féltenek 2, szerintük van jobb módszer is és nem értik, hogy Te ezt miért nem látod...

Szerinted mi történne, ha anyukád megtudná, hogy vagdosod magad? Általában két lehetőség van, vagy kiborul és "hülyének titulál" vagy megpróbál segíteni, meghallgat és támogat, amiben csak tud. Nálam mindig utóbbi volt, szóval volt olyan is, hogy csak azért vágtam meg magam, mert egy kis figyelemre vágytam. :) Érzelmi zsarolás, de hát ez van, felhasználtam a család aggodalmát és fürdőztem a figyelemben, ha éppen ez kellett... :)

Több pszichológushoz is jártam. Érdemben nem tudtak segíteni, az hogy átbeszéltük a problémáimat, nem kínált megoldást. De, ha a megoldásról beszélgetnél valakivel, aki ismer, aki tudja miken mész keresztül, talán megtaníthatná neked hogyan kezeld a problémákat helyes módon és ezzel máris túllépnél ezen a korszakon. Egy lépéssel közelebb lennél a felnőttséghez, hiszen az első lépés oda az, ha megtanuljuk a nehéz helyzeteket helyesen, éretten kezelni. És szerintem a Te helyzetedben, minél inkább felnősz, annál könnyebb dolgod lesz, annál kevésbé fog szekálni a nevelőapád, hiszen egyre magabiztosabb leszel és egyre inkább a saját lábadra fogsz tudni állni. Ha egy szülő azt látja, hogy a gyereke vagdossa magát, még ha dühös is, aggódni fog, hogy "jaj, a kicsi lánya"... Ez pedig nem fog téged felnőttebbé tenni, sőt, meg van rá az esély, hogy kifejezetten úgy fognak kezelni, mint egy balsorsú tinit, aki "életképtelen" azaz nem tudja megoldani a saját problémáit... :/

Azt mondom, törekedj arra, hogy minél felnőttesebben viselkedj, hogy a környezetedben élők csak annyit lássanak: Te remekül boldogulsz. És akkor talán békén is hagynak a szívózással. Ám ez összeegyeztethetetlen azzal, hogy vagdosod magad. :)

A hegyeződ pengéjével? :-O

Oh... Hát nem akarlak támogatni ebben a vagdosós dologban, de ha már mindenképpen folytatod, akkor szerezz be egy tisztább, könnyebben fertőtleníthető pengét... :-/ Szerintem senkinek sem hiányzik, hogy elfertőződjön egy vágás, aztán rohanjatok tetanuszért és kiderüljön az egész stb... :-/

Mindenesetre sok sikert kívánok neked a továbbiakban és remélem minél előbb leülepszenek a dolgok körülötted (akkor már nem lesz szükség arra a fránya pengére)! :)