Normális ha ezek miatt depressziós vagyok és vagdosom magam?

Kedves kérdező!

Hadd kérdezzem meg, te fiú vagy, vagy leány? Mert a stílusodból, és a fogalmazásodból nem derül ki. Talán a vagdosásból tippelek, hogy leány vagy.

Megkérdezhetem, hogy milyen edzésre jársz? Nevelőapád nem dolgozik? Miből éltek?

Olvasom a leveledet, de sok keserűség van van benned.

Mellesleg, amit leírtál, az egyáltalán nem ok a depresszióra, és a vagdosásra. Sztem békülj meg a világgal. Legalább kicsit...

Kedves Kérdező!

Nem bátorítani akarlak, de azt mondom: igen, "normális", hogy a fent felsorolt okok miatt vagdosod magad.

Kamasz koromban én is rendszeresen szabdaltam az alkaromat. Máig nem tudom megmagyarázni, hogy ez miért jó, de évekig csináltam és még most is, ha rágondolok, nem érzem úgy, hogy hülyeség lett volna, hiszen valamennyire nyilván segített. Persze mindig nagyon vigyáztam, hogy ne kelljen varrni vagy nehogy felvágjam az ereimet. Nem meghalni akartam, csak a stressz oldottam... Ez egy olyan "megoldás" amit úgy sem ért meg az, aki csinálja. Anno, szinte csak olyanokkal barátkoztam, akik szintén vagdosták magukat és soha nem kérdeztük egymástól, hogy miért, meg volt rá az okunk. Durva, de hatásos módszer ez a dolog a lelki fájdalmak vagy a düh levezetésére.

DE. Próbálj meg egy kicsit előre gondolkodni!

Velem volt olyan, hogy egy ivós, szerelmi csalódásos éjjelen, jó néhány cigit elnyomtam a karomon. Mi lett az eredménye? Elfertőződött az egész, feldagadt a karom, hogy mozdítani sem bírtam és járhattam hetekig orvoshoz, antibiotikumos kezelésre, elcsesztem a nyaramat is és RÁADÁSUL hallgathattam az orvos sopánkodását is, tűrtem a sanda pillantását (full hülyének nézett) és még azt is kiszúrtam, amint a gépbe bepötyögi, hogy "szakember segítsége javallott" vagy valami ilyesmit. Szóval nem kellemes az, ahogyan a sebek felett rád néz egy-egy ember... Mostanra már teletetováltattam az alkarom, hogy ne látszódjanak a sebek (noha én szerettem őket, hozzám tartoztak) de annyi béna pillantást kaptam értük, hogy csak na... Ismerősöktől hallottam vissza, hogy ez és az, akit csak utcán láttam, az én sebeimről beszél...

Tehát azt mondom, gondold meg! Most úgy érzed segít a vagdosás, de később a sebhelyek még sok kellemetlen percet fognak okozni, mert az emberek többsége ezt nem érti meg és csak hülyének nézik azt, aki ilyet csinál...

Kitartást kívánok neked, nevelőapádnak pedig egy nagy pofont küldök, így az éteren át! :)