Olyan, mintha felbomlana a személyiségem. Az egyik felem utál élni, utál mindent, és meg akar halni (aktívan gyakorlom is, hogy ez megtörténjen, öngyilkos ugyanis nem tudok lenni, bár a gondolat elég gyakran megfordul a fejemben). A másik én meg helyre akar hozni mindent, és csinálni valami nagyot. De egyrészt fogalmam sincs, hogy valósíthatnám meg (az életem túlzás nélkül tönkrement, ennyi hibát nehéz és sokévi munka lenne helyrehozni), másrészt annak is az lenne a vége, hogy meghalok, csak kevésbé "tragikusan". Mégis melyik vagyok én? Ez már többhónapos harc, és semmi eredmény! 17L
2013. márc. 4. 15:25
1/9 anonim válasza:
Pszihológust keress fel. Mindenképp! :(
2013. márc. 4. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 A kérdező kommentje:
Rengetegnél jártam már. Pont ugyanazt mondják, mint bárki...
2013. márc. 4. 16:35
3/9 anonim válasza:
akkor vonulj el a világtól, találd meg a lelki békédet... Nem tudok neked mit mondani :( Ha a szakemberek sem tudnak neked használható tanácsokat adni, akkor.... :S Mi talán mégúgysem. Ahány ember, annyiféle megoldás a problámákra!
2013. márc. 4. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 A kérdező kommentje:
Ennél elszeparáltabban nem is élhetnék. Kis túlzással vécére elmenni sem merek/akarok. A lelki békémet ugyan megtaláltam, de az sajnos illegális :(
Teljesen mélyponton vagyok, és sejtelmem sincs, hogy segíthetnék magamon, mert a pszichodokik nem segítenek, családi-baráti támogatás nemigen van. A gyógyszer (Frontin) segített egy darabig, de mostanra már csak a függőségeim számát gyarapítja...
2013. márc. 4. 17:11
5/9 anonim válasza:
Akkor ne azon gondolkodj, hogy kilépj a világból, hanem kilépj ebből a közösségből. Utazz el. Menj el, hagyd hátra az eddigi életed. Én hiszem, hogy többet ér az életed, minthogy elpazarold ilyen dolgokkal. Élvezd azokat az illegáls dolgokat máshol. Menj el egy Lengyel faluba, legyél bejárónő, vagy menj el távolkeletre... Találd meg az utad. Élj. Egyszerűen nem tudok neked mit mondani. Az elszeparálódást ilyen formában nem tartom jó dolognak. Sétálj kint sokat a szabadban, keress magadnak egy fát, ahova más nem megy...
2013. márc. 4. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 A kérdező kommentje:
17 éves vagyok, nincs munkám, nincs családi hátterem, hova menjek?
2013. márc. 4. 18:20
7/9 anonim válasza:
határozd el magad, írd le az úticélt, mondd meg a szüleidnek, hogy te itt nem érzed jól magad. Akard.. Egyszerűen nem tudok neked mit mondani.
De ha találnál magadnak egy hobbit... festés, modellezés-repülő, ház, rakéta... Próbáld meg megtalálni azt az egy kötelet magad körül, amit elérsz, és kapaszkodni tudsz bele, és bízz abban, hogy nem szakad el. Legyél kitartó.
Írj egy üzenetet, ha gondolod, és van erőd..Ha tudok privátba megpórbálom másképp kifejteni a gondolataimat.!:)
2013. márc. 4. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 anonim válasza:
Kedves kérdező!
Pszichiáter is vizsgált már? Mert arról nem írtál...
2013. márc. 5. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 anonim válasza:
Velem is ez van és nekem sem segített se a pszichológus se a pszichiáter... Én azon gondolkodom,hogy megkérem a szüleimet,hogy elmehessek egy kis időre valamelyik rokonunkhoz aki külföldön lakik...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!