Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » És mégis hogyan legyek pozitív...

És mégis hogyan legyek pozitívabb?

Figyelt kérdés

32 éves nő vagyok, tavaly kirúgtak a munkahelyemről, plusz abban az időben halt meg a nagypapám, akivel imádtuk egymást - emiatt a két dolog miatt depressziós lettem, bár ezt sosem diagnosztizálták rajtam, szóval lehet hogy csak a gyász, meg a veszteség... lényeg a lényeg: azóta sincs munkám, egy nagy rakás sz@r az életem, nem jön össze semmi - napi 3-4 helyre minimum be szoktam adni az önéletrajzomat mégsem kellek sehova, közben az is stresszel, hogy már időben lennék a gyerekvállaláshoz, de ilyen helyzetben még csak gondolnom sem szabad az ilyesmire. Az ismerőseim szerint megkeseredtem, mondják, hogy legyek pozitívabb.

De most komolyan - hogyan legyek pozitívabb, ha nap mint nap azt érzem, hogy semmi sem sikerül? Mit csináljak, mások ezt hogyan csinálják, hogy jókedvűek tudnak maradni?


2013. febr. 27. 17:16
 1/2 anonim ***** válasza:
van akinek az élet csak a szart osztja. olyan tévesen gondolják, hogy hozzáállás kérdése. sajnos rohadtul nem az :(
2013. márc. 1. 02:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Fogd fel a jelen helyzetedet úgy, mint egy akadály, amit át kell ugranod. Nem szabad úgy állnod a szituációhoz, hogy mostantól egy kalap sz@r lesz az életed, mert ez egyáltalán nem így van. Rossz élethelyzetben hajlamosak az emberek azt gondolni, hogy ez örökké így marad, sőt, meghamisítják a múltjukat is, mert ha visszatekintenek, akkor is csak a rosszra gondolnak. Ebből meg levonják a következtetést, hogy nekik az élet mindig csak a rosszat osztja, mint ahogy te és az első válaszoló is gondoljátok.


Senkinek az élete sem tökéletes. Miért pont a tiednek kellene annak lennie? Nem kell, hogy minden összejöjjön, nem kell, hogy minden az elvárásaidnak megfelelően alakuljon. Ezt ne is várd el, mert ezzel csak a boldogtalanságodat építed. Az élet neked majd alakítja magát és pár év múlva majd úgy tekintesz vissza, hogy volt egy rossz időszakod. Na és. Mindenkivel megesik.


Tegyél fel egy pozitív szűrőt a szemedre, a füledre, az összes érzékszervedre és ami a legfontosabb, a gondolataidra. Az emberek hajlamosak megfelejtkezni arról, hogy képesek irányítani a gondolataikat. Helyette a gondolatuk irányítja őket. Nálad ez nem így van? Ugye hogy igen. :) Ha ezt felismered, nem kell mást tenned, mint hogy mostantól, nem holnaptól, nem jövő héttől, hanem most, ettől a szent pillanattól kezdve ha észreveszed, hogy egy negatív gondolat van benned, egyszerűen megsemmisíted. Leállítod. Azt mondod neki: "Állj! Nem kellesz! Csak rosszat okoztál eddig!" És meglepetésedre a gondolat eltűnik. Lehet, hogy erősködni fog, küzdeni fog ellened. A legfőbb érve az lesz, hogy egyszerűen nincs okod boldognak lenned, mert minden rossz, azt fogja mondani, hogy most az a normális, ha szomorú vagy. Ilyenkor kell viszont belátnod azt, hogy az élethelyzeteden egyáltalán nem javít az, ha rossz a kedved. Nem változik tőle semmi. Ebből kifolyólag nincs ésszerű ok arra, hogy bánkódj, így a gondolatnak sincs többé létjogosultsága. Ezt kell végigpörgetned a fejedben, ahányszor negatív gondolatod van. Ha elsőre nem sikerült átlátnod a logikáját, nem sikerült magadévá tenned, átérezned, olvasd még el párszor, gondolkozz rajta, az a lényeg, hogy lásd be. És használd. Idővel rutinná válik és megszűnnek a negatív gondolatok. Így pedig a hangulatod is jobb lesz.


Vedd észre a jót, zárd ki a rosszat és ne hallgass arra a csalfa gondolatra, miszerint ezzel illúzióba kergeted magadat. A depresszió az illúzió.

2013. márc. 1. 05:18
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!