Kényszerimpulzusok, késztetéses kányszergondolatok? Kinek vannak hasonlók? Mit lehetne velük kezdeni?

szerintem menj "dilidokihoz"!!!!

Nekem is van elég sok ilyen, de én még tudom kontrollálni.. De ha úgy érzed, hogy már nem biztos, hogy menni fog, akkor nem ártana egy szakember!

Tudom, hogy nem most írtad a kérdést, de mindenképpen menj el vele orvoshoz, ha még nem tetted! Nekem is voltak, vannak kényszerimpulzusaim, és volt olyan időszak, amikor kontrollálni is rettenetes nehezen, vagy egyáltalán nem tudtam. Nálam középsúlyos depresszióval párosult, öngyilkossági hajlammal, amit háromszor próbáltam véghez vinni, de nem sikerült; a mások bántását úgy kellett kiélnem - hogy ne a mellkasomat érezzem széthasadni, ami a szorongás egyik ismérve - hogy vad dühömben szétvertem a kezem a falban, ajtóban, lehetőleg minél keményebb tárgyban, mert másik belső késztetésem az volt, hogy az illető személyt úgy bántsam, hogy ne sérüljön meg (ami kész viccnek hangzik...). Életem legnehezebb szakasza volt, de mióta életmódot váltottam nem ilyen kínzók ezek a gondolatok, sőt, ezek a nagyon súlyos kényszercselekvésre sarkallók szinte alig jönnek elő. Persze a természetes az lenne, ha egyáltalán nem lenne, de az már felejtős...

Ha nem szűnnek, csak tetéződnek a problémák, bizony nagyon közel kerülhetsz a tettlegességhez. Az esetek döntő többségében valóban nem fogsz ártani sem magadnak sem másnak, de érdemes figyelni a problémádra és szinten tartani azt. Ha másért nem is, de a lelki békédért, és tulajdonképpen a mentális egészséged miatt mindenképpen!