Vannak itt olyan lányok akikben van gyilkolási vágy, gyilkossági hajlam? És estleg valamikor félnek maguktòl hogy ilyen energiák, gondolataik vannak?

Érdekes amit írsz! mikor jön ez elő? miben nyilvánul meg? hátha segíthetek , már ha szeretnéd. Írhatsz privátot is ha az jobb!

7 evig laktunk egy olyan helyen ahol rajtuk kivul szinte csak roma szarmazasuak eltek. Amint elkezdtem a sulit rogton kirekesztettek, senkivel nem tudtam beszelgetni..a lanyok nem foglalkoztak velem, a fiuk megvertek, fenyegettek, es allandoan mondtak, hogy semmit nem erek, inkabb haljak meg. Ez volt 1-5. osztalyig. Ezutan jott egy uj lany az osztalyba, vele joba lettem. Azonban o mindig utogetett, es azt mondogatta, hogy ronda vagyok, es sosem lesz senki aki szeretne. Mellette meg rosszabbul ereztem magam, de ott maradtam, mert omellette biztonsagban ereztem magam. Kozben anyum es neveloapam elkezdtek valni. A noverem dolgoztatott, o sosem csinalt semmit. Gyakran fenyegetett, es elvett tolem mindent amit szerettem. Ezutan nem sokkal anyumnak agydaganata lett. Meggyogyult, eyhe epilepsziaja maradt. de innentol kezdve a neveloapam mindig elmebetegnek nevezte ot, es probalt engem is ellene uszitani. Ekkortajt kezdtem el kicsit bantani magam. Kezdetben olloval lenyuztam a borom a kezemen, de ez csak ujabb okot adott a csufolasra. Anyumek el voltak foglalva a vszekedessel nap mint nap. Ezalatt a 7 ev alatt ejszakankent a noveremmel aludtam egy szobaban, es mivel nem szeretett vilagosban aludni ezert kenytelen voltam teljes sotetsegben tolteni az esteimet. Ekozben kialakult a panikbetegsegem is. Mar csak az allataimra tudtam hagyatkozni. Egy kiskecskem, es egy cicam volt akik kozel alltak hozzam nagyon. Egy nap arra ertem haza, hogy az egyik szomszed felakasztotta a macskamat. Nem sokra ra a kecskemet is eladtak ugy, hogy elotte nem is szoltak rola...Ekkor mar tenyleg nem birtam. Kessel jartam iskolaba, de mindig feltem elovenni. Megismerkedtem eletem elso "szerelmevel", aki kis hijan megeroszakolt 11 eves koromban. Osszekotottem a dolgokat: a fiuk bantanak, elvesznek tolem mindent, megvernek, es tonkretesznek. Ferfigyulolo lettem. 7. osztalyra mar nagyjabol kialakult a jelenlegi en; egy depresszios, panikbetegseggel kuzdo felmazochista, lany aki rettegett emberek koze menni. Ekkor ujabb fordulopont jott az eletembe. Noverem itthagyott minket, nem birta tovabb, elkoltozott. Nem sokra ra anyum azt mondta itt az ido, most elmegyuk innen. Osszeszedtunk mindent es eljottunk onnan. Uj iskolat kezdtem 8.osztalyban. Kicsit javult az eletem. Ferfiakat tovabb utaltam, gyuloltem ha a kozelemben voltak, ha hozzam ertek...undoritonak talaltam oket. Lanyoktol feltem, nem biztam bennuk, nem mertem senkihez sem szolni. Ez a varos nincs messze attol a helytol, igy neha osszefutok a regi ismerosokkel. Ilyenkor bepanikolok, es automatikusan azon jar az eszem, hogy tudnam megolni oket, hogy ilyen undorito fergek ne letezzenek a vilagomban. Neha elbambulok oran es azon gondolkozom hogy milyen jo lenne kikotozn oket es szep lassan szetdarabolni oket...legutoljara hagyva a legfontosabb szerveket. Videokat nezek, ahol embereket beleznek ki, boncolnak fel elve, folytjak meg oket. Oda kepzelem oket es elvezem, ahogy szenvednek. Sokszor magam ele kepzelem azt a pillanatot amikor megtudjak, hogy meghalnak..Olyan jo nezni akkor az arcukat. Erzem olyankor a hatalmat, hogy azt teszek amit akarok, hogy ugyanugy tonkretehetem oket, mint ok engem. Neha tanora kozben ha valami tortenik, ami alapjan ugy erzem magam, mint akkor ott, szinte idegbeteg leszek es teljesen megvaltozom. Ilyenkor nem nagyon tudom magam iranyitani. Furcsn, szaggatottanveszem a levegot, es meg akarom lni oket. Gyakran vagdosom magam, hogy lehiggadjak, es nezem ahogy minenfele folyik a verem. Neha segit neha nem...ha valami hirtelen megvaltotik klrulottem felek magamtol mert alig tudom magam visszafogni, hogy ne ugorjak neki a problema forrasanak. Pszichologushoz is elkudlott mar a tanarom, de o sosem fog megerteni...remelem egyszr vege lesz ennek..ne akarom ezt tenni,..